Semjén: Csak azért is megmaradunk

A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont – hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős miniszter.

Hozzátette: büszkék lehetünk azokra a hőseinkre, akik határokon túl sokszor a legnehezebb helyzetben kitartottak a magyarságuk mellett, kockáztatva nemegyszer az életüket, egzisztenciájukat, szabadságukat, jövőjüket.

Ez a büszkeség jogosít fel és kötelez arra, hogy azért is megmaradjunk – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint a nemzet teljességében csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad.

Felidézte az Országgyűlés döntését is négy évvel ezelőtt a honosításról, ami lehetővé tette a nemzet közjogi egyesítését. Ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra – mondta, hozzátéve: széttéphették az országhatárokat, üldözhettek és üldözhetnek minket, de a nemzet nyelvében, kultúrájában, történelmében mindig is egységes volt. Rámutatott: az új Országgyűlés már az egyetemes magyarságé, abban minden magyar politikai akarata megjelenik, éljen bárhol a világon. Semjén Zsolt végül kijelentette: az a küldetésük, hogy a történelem színe előtt „csak azért is megmaradjunk”.

Az ünnepségen részt vett mások mellett Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Schmitt Pál korábbi államfő, korábbi és jelenlegi országgyűlési képviselők, Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

Magyarország akkor tud jó nemzetpolitikát folyatni, ha egy erős, az érdekeiért kiálló ország képét mutatja, amire fel lehet nézni és amire büszkének lehet lenni – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerdán, a fővárosi Magyarság Házában. A helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozásán, a nemzeti összetartozás napjának hivatalos állami kísérőrendezvényén azt mondta, akkor erősíti Magyarország a nemzetpolitikáját, „amikor elmegy Brüsszelbe és határozott vitát folytat a bankadóról vagy a rezsicsökkentésről”.

Akkor lesz a magyar nemzetpolitika erős, ha olyan ország képét mutatja, amely határozottan kiáll a nemzet érdekei mellett. Magyarországra akkor tudnak támaszkodni a külhoni magyarok, ha Magyarországon olyan kormány van, amely minden kérdésben határozottan képviseli a saját érdekeit – szögezte le.

Megjegyezte: ha Magyarország minden kérdésben határozott nemzeti érdekérvényesítést folytat, akkor „más szemmel néznek rá a szomszédos országok kormányai is, másképp tudunk tárgyalni minden kérdésről”.

Jelezte: a „magyarkérdésnek” minden, a szomszédos országokkal folytatott tárgyaláson ott kell lennie. Mint mondta, a szomszédos országokkal való viszony nem két-, hanem háromoldalú viszony a magyar kormány, a szomszédos kormány és a szomszédos országokban élő magyar közösség között.

Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának kormánypárti elnöke szerint Magyarország annál erősebb, minél erősebb a nemzeti összetartás. Potápi közleményében kiemelte: negyedik éve tartanak megemlékezéseket, és ennek köszönhetően ma már a külhoni magyarság a nemzet elválaszthatatlan része. Hozzátette: ezt idén először – mint minden más a nemzethez tartozó választópolgár – a demokratikus választáson való részvétellel is kifejezhették a külhoni magyarok.

Potápi Árpád szerint a nemzeti összetartozás ereje egyre nő, és ez az erő nem csak ezen a napon, hanem az év minden napján számos helyzeten át segíti a magyarságot. Hangsúlyozta: az ország teljesítménye igazolja, hogy Magyarország annál erősebb, minél erősebb a nemzeti összetartás, „minél bátrabbak vagyunk megújulni és kiállni a nemzeti érdekeink mellett”.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.

Negyedik alkalommal emlékeznek meg szerdán a trianoni békeszerződés aláírásához kötődően a nemzeti összetartozás napjáról. Az érdeklődőket az ország több pontján sok program várja. Az anyaországi programokért kattintson ide! A határon túli magyarok is megünneplik a nemzeti összetartozás napját, az ott elérhető programokról ide kattintva tájékozódhat!