Mint Töll László ezredes felidézte: május 12-én értesítették főosztályukat, hogy emberi maradványokat találtak a Várkert Bazár építkezésénél, a Várkert Kaszinó mellett. Szigorú előírás, hogy minden olyan esetben, ahol vélhetőleg katonákat találnak, oda tűzszerészeket kell küldeni, mert ott éles lőszer, robbanóanyag, robbanótest is lehet, amely az ott dolgozókat, és a polgári lakosságot veszélyeztetheti. Itt is előkerült pár tucat német lőszer.
A feltárás során az előkerült ruhagombok, ruhadarabok és azonosító jegyek alapján bebizonyosodott, hogy német és magyar katonákat találtak. Azt pontosan nem lehet megállapítani, hogy a tizenkét katona közül pontosan mennyi a német, illetve magyar katona. Egy magyar és négy német azonosító jegy viszont olyan állapotban került elő, hogy azok alapján azt is meg lehet mondani, kik voltak a katonák. A magyar katonát Huba Józsefnek hívták, budapesti lakos volt. A HM az elesett katona lányát is megtalálta, de ő nem kívánt nyilvánosság elé állni. Azt mondta: megnyugszik azzal, hogy édesapja méltó helyre kerülhet bajtársai mellé, a budaörsi német-magyar katonai temetőbe.
A négy német azonosító jegyet elküldték a német társszervnek, akik majd átküldik az adatokat a HM-nek. Annyi viszont már kiderült, hogy a négy katona a Mária Terézia SS-alakulatánál szolgált. Ennek kapcsán az ezredes azt is megjegyezte, hogy ez az alakulat jelentős részét magyarországi sváb fiatalokkal töltötték fel, így az is lehetséges, hogy a német azonossági jeggyel rendelkező katonák között is van magyar.
A német katonák felett a német állam rendelkezik, de az eljárásrend szerint a maradványok a budaörsi német–magyar katonai temetőbe kerülnek, ahol egy meghatározott időpontban eltemetik őket, nevüket pedig felvésik az ott lévő sztélére – mondta az ezredes.
Töll László arra is kitért, hogy a Várkert Bazárnál talált katonákat nagy valószínűséggel a polgári lakosság temette el. Ugyanis, mint kifejtette: ha katonák temették volna el őket, az azonosító jegyeket elvitték volna, illetve a németeknél letörték volna annak felét. Ha szovjet katonák temették volna el őket, akkor mindent összeszedtek volna tőlük – tette hozzá.
Az ezredes azt is elmondta, hogy a katonák biztosan Budapest 1945 januári ostroma során estek el, amikor a szovjetek olyan szűkre szorították az ostromgyűrűt, hogy a védők gyakorlatilag a budai vár területére szorultak vissza.
Töll László kiemelte: Budapestért a második világháború egyik „legöldöklőbb ostroma” folyt nagyon hosszú időn át, egészen 1944 karácsonyától nagyjából 1945 februárjának középig, amikor több tízezer katona esett el Budapest területén. Így a fővárosban – különösen a kitörés vonalán: a Budai Vár, a jelenlegi Moszkva tér, Széna tér, illetve a Szilágyi Erzsébet fasor területén – a különböző felújítások, munkálatok során bárhol előkerülhetnek még egyéni, vagy akár tömegsírok is.
A HM azt kéri, ha bármi ilyesmit találnak, semmiképpen se nyúljanak hozzá, egyrészt kegyeleti okból, másrészt saját biztonságuk érdekében, mert – mint ahogy a mostani esetben is – szinte mindig vannak lőszerek is a testek mellett – hangsúlyozta a főosztályvezető.
A Várkert Bazár fejlesztésének második üteméhez kapcsolódóan április 29-én kezdődött meg a Lánchíd utca és környékének felújítása. A munkálatok során a bazár környékén új burkolatot kapnak az utcák, korszerűsítik a közvilágítást, kerékpársávokat, új villamosmegállókat és szökőkutakat alakítanak ki, valamint megújítják és növelik a zöldfelületeket is.
