A Népesedési Kerekasztal javaslatait Benkő Ágota, a testület elnöke hétfőn juttatta el az MTI-hez. A koncepció készítői emlékeztettek arra, hogy a magyar társadalomban kritikus mértéket öltött a gyermekvállalás visszaesése, és az „elöregedés, a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése belátható időtávon belül finanszírozhatatlanná teszi a nyugdíjrendszert”. Ennek elkerüléséhez több gyermek vállalására és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő felnevelésére van szükség, de a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer csaknem kizárólag felosztó-kirovó elven működik, és gyakorlatilag bünteti a gyermekvállalást. A jelenlegi rendszer „igazságtalan, gyakorlatilag önfelszámoló, és ezért korrekcióra szorul” – olvasható a közleményben.
A testület több konkrét javaslatot is tett arra, miként lehetne az új nyugdíjrendszerben érvényesíteni a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit. Eszerint például azoknak a kezdőnyugdíját, akik „egynél több járulékfizetőt állítottak maguk helyett, 1-nél magasabb, az e szintnél kevesebbel hozzájárulók járadékát 1-nél kisebb szorzóval” súlyoznák. Egy másik javaslat szerint a nyugdíjkorhatárt a gyermeknevelés figyelembevételével állapíthatnák meg. A kerekasztal szerint fontos, hogy átlátható, mindenki számára érthető elvek alapján álló nyugdíjrendszer jöjjön létre. Úgy látják, hogy egy megfelelő reform fenntarthatóvá és hosszabb távon is finanszírozhatóvá tenné a nyugdíjrendszert, ugyanakkor jelentős mértékű igazságtalanságot korrigálna, és kiiktatna egy mesterségesen létrehozott és fenntartott, erős „termékenységi ellenösztönzőt”.
Jelezték azt is, hogy a nyugdíjreform a 40. életévüket betöltöttekre már nem vonatkozna. A Népesedési Kerekasztalt 2009 novemberében alakították meg a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében, a 2012-ben elhunyt Kopp Mária pszichológus, orvos kezdeményezésére. A kerekasztal már korábban is több olyan javaslatot dolgozott ki, amellyel azt igyekeztek elősegíteni, hogy a családok könnyebben tudjanak gyerekeket vállalni.
