Döntött az Ab a Fővárosi Közgyűlés ügyében

Egy részletszabályt leszámítva alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának szabályai.

„A Fidesz képviselőcsoportja az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben tartja, így természetesen azt is tudomásul vesszük, hogy a töredékszavazatok korábbitól eltérő számítási módját, illetve a személyes adatigénylés választási eljárási szabályait az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság döntése az Országgyűlés számára semmilyen törvényalkotási kötelezettséget nem eredményez, a törvény a megsemmisített rendelkezések nélkül világos, hatályos és alkalmazható” – olvasható a Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese által jegyzett közleményben.

Június 24-én 57 ellenzéki – szocialista, független, LMP-s és jobbikos – országgyűlési képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. (Az Ab-hoz forduláshoz a parlamenti képviselők legalább negyedére van szükség, ilyen indítványra az előző parlamenti ciklusban nem volt példa.) Az ellenzéki képviselők kifogásolták egyebek között, hogy a megválasztott kerületi polgármesterek egyben a közgyűlés tagjai is lesznek, így a választás nem közvetlen, és miután az egyes kerületekben jelentősen eltérő számú választópolgár él, szavazatuk különböző súllyal esik latba. Felvetették a személyes adatokhoz való jog alaptörvény-ellenes korlátozását is amiatt, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a nyilvántartásba vételről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.

Az Ab a határozat indoklásában kiemelte: a rendszer egészéről kellett állást foglalni, arról, hogy az egyes korlátozások alkotmányosan indokoltak-e, és együttes hatásuk a rendszer egészében lehetővé teszi-e a választójogi alapelvek sérelmének kompenzálásával a demokratikus közhatalom gyakorlását.

A testület szerint a fővárosi önkormányzat hatékony, eredményes működése, a kerületi polgármesterek integrálása a Fővárosi Közgyűlésbe, a kerületek történelmileg kialakult határa mint adottság alkotmányosan elfogadhatóvá teszi az egyes kerületek lakosságszámához igazodó eltérést. Az ebből adódó különbséget az Alkotmánybíróság szerint megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer, ezért az indítvány ezekre vonatkozó részeit elutasította.

A fővárosi kerületek eltérő lakosságszámából adódó, a választójog egyenlőségének sérelmét eredményező állapot kiegyenlítésére vezette be a törvényhozó azt a döntéshozatali szabályt, amelynek értelmében a Fővárosi Közgyűlésben csak akkor kapja meg egy javaslat a szavazatok többségét, ha az egyszerű többség – a 33 tagú testületben 17 képviselő – mellett a főváros teljes lakosságszámának több mint a felét kitevő kerületek polgármesterei is megszavazzák.

Az Ab kifejtette továbbá, hogy a támadott szabályozás nem sérti a közvetlen választás elvét. Az alaptörvényből nem vezethető le, hogy a jogalkotó indokolt esetben ne alkothatna olyan választási rendszert, amelyben a választópolgár egyetlen közvetlen szavazatával két önkormányzati tisztségre ugyanazt választhatja meg. Egy ilyen átalakításra megfelelő és elfogadható indok volt, hogy a jogalkotó a kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer működési problémáinak orvoslására a kerületi polgármestereket a Fővárosi Közgyűlésbe integrálta.

Az Alkotmánybíróság kimondta ugyanakkor, hogy a kompenzációs listás megoldáshoz kapcsolódó, a töredékszavazatok súlyozott számítását alkalmazó módszer matematikailag és alkotmányos szempontból sem alkalmas eszköz az egyes kerületek lélekszámából fakadó különbségek kiküszöbölésére, ráadásul másfajta egyenlőtlenséget eredményez. Ennek következtében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviselnek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest. Ez a rendszer tehát önmagában nézve szemben áll a választójog egyenlő értékűségével, ezért az Ab  megsemmisítette. A Fővárosi Közgyűlésben a választójog egyenlőségén a kerületek eltérő lakosságszáma miatt esett sérelmet a kettős többségi döntés rendszere küszöböli ki az Ab szerint.

A tizenöt tagú testületből hatan – Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós és Paczolay Péter elnök – különvéleményt fogalmaztak meg, mert nem értettek egyet az indítvány elutasításával. Úgy vélik, a Fővárosi Közgyűlés választásánál a rendszer nem kompenzálja az aránytalanságokat. Annyiban Salamon László is különvéleményt fogalmazott meg, hogy bár egyetértett az indítvány elutasításával, a többségtől eltérően nem támogatta a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számítása módjának megsemmisítését, mert álláspontja szerint a megsemmisítése növeli az aránytalanságot a választási rendszerben. Így az indítvány elutasítását 9-6, a megsemmisítését 8-7 arányban támogatta a testület.

A teljes ülés egyhangúlag mondta ki: alkotmányosan nem indokolható, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhessen tájékoztatást. Ezt az alaptörvény-ellenes korlátozást az Ab megsemmisítette.