Döntött az Ab a Fővárosi Közgyűlés ügyében

Egy részletszabályt leszámítva alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának szabályai.

Az Ab egyúttal alaptörvény-ellenesnek mondta ki a választási eljárási törvény azon általános szabályát is, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.

Az Országgyűlés kormánypárti többséggel június 10-én fogadta el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítását, amely alapján változik a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának módja és a testület összetétele. A korábbi tisztán listás rendszer helyett a 33 tagú közgyűlésben a főpolgármester mellett 23 kerületi polgármester és kompenzációs listáról 9 jelölt kerül be.

Az Alkotmánybíróság mai döntése egyértelművé tette, hogy a kerületi polgármesterek jelenléte a Fővárosi Közgyűlésben nem csak helyes, hanem alkotmányos is – olvasható a Fidesz közleményében. Mint írják, ezzel az Alkotmánybíróság jóváhagyta a kormánypártok által elfogadott törvénymódosítás leglényegesebb pontját. Az elmúlt két évtizedben mindenki egyetértett abban, hogy a fővárosban a kétszintű önkormányzati rendszer működése a korábbi formában nem volt ideális.

„Az elfogadott törvénymódosítás és az Alkotmánybíróság mai döntése biztosítja, hogy a Fővárosi Közgyűlés többségét a pártkatonák helyett a közvetlenül választott polgármesterek tegyék ki, biztosítva ezzel a főváros legfőbb döntéshozó testületének demokratikusabb, átláthatóbb és olcsóbb működését” – szögezik le a Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese által jegyzett közleményben.

Hozzáteszik: a kizárólag a Fővárosi Közgyűlést érintő törvénymódosítást a jelenlegi kormánytöbbség – az MSZP-SZDSZ-kormány korábbi gyakorlatával szemben – olyan időpontban fogadta el, amikor az alkotmánybírósági felülvizsgálatra még a választásokat megelőzően sor kerülhetett. Így ma senki nem kérdőjelezheti meg, hogy az őszi önkormányzati választások lebonyolítására alkotmányos keretek között, világos szabályok alapján kerülhet sor.

„A Fidesz képviselőcsoportja az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben tartja, így természetesen azt is tudomásul vesszük, hogy a töredékszavazatok korábbitól eltérő számítási módját, illetve a személyes adatigénylés választási eljárási szabályait az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság döntése az Országgyűlés számára semmilyen törvényalkotási kötelezettséget nem eredményez, a törvény a megsemmisített rendelkezések nélkül világos, hatályos és alkalmazható” – olvasható a Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese által jegyzett közleményben.

Június 24-én 57 ellenzéki – szocialista, független, LMP-s és jobbikos – országgyűlési képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. (Az Ab-hoz forduláshoz a parlamenti képviselők legalább negyedére van szükség, ilyen indítványra az előző parlamenti ciklusban nem volt példa.) Az ellenzéki képviselők kifogásolták egyebek között, hogy a megválasztott kerületi polgármesterek egyben a közgyűlés tagjai is lesznek, így a választás nem közvetlen, és miután az egyes kerületekben jelentősen eltérő számú választópolgár él, szavazatuk különböző súllyal esik latba. Felvetették a személyes adatokhoz való jog alaptörvény-ellenes korlátozását is amiatt, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a nyilvántartásba vételről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.

Az Ab a határozat indoklásában kiemelte: a rendszer egészéről kellett állást foglalni, arról, hogy az egyes korlátozások alkotmányosan indokoltak-e, és együttes hatásuk a rendszer egészében lehetővé teszi-e a választójogi alapelvek sérelmének kompenzálásával a demokratikus közhatalom gyakorlását.

A testület szerint a fővárosi önkormányzat hatékony, eredményes működése, a kerületi polgármesterek integrálása a Fővárosi Közgyűlésbe, a kerületek történelmileg kialakult határa mint adottság alkotmányosan elfogadhatóvá teszi az egyes kerületek lakosságszámához igazodó eltérést. Az ebből adódó különbséget az Alkotmánybíróság szerint megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer, ezért az indítvány ezekre vonatkozó részeit elutasította.

A fővárosi kerületek eltérő lakosságszámából adódó, a választójog egyenlőségének sérelmét eredményező állapot kiegyenlítésére vezette be a törvényhozó azt a döntéshozatali szabályt, amelynek értelmében a Fővárosi Közgyűlésben csak akkor kapja meg egy javaslat a szavazatok többségét, ha az egyszerű többség – a 33 tagú testületben 17 képviselő – mellett a főváros teljes lakosságszámának több mint a felét kitevő kerületek polgármesterei is megszavazzák.

Az Ab kifejtette továbbá, hogy a támadott szabályozás nem sérti a közvetlen választás elvét. Az alaptörvényből nem vezethető le, hogy a jogalkotó indokolt esetben ne alkothatna olyan választási rendszert, amelyben a választópolgár egyetlen közvetlen szavazatával két önkormányzati tisztségre ugyanazt választhatja meg. Egy ilyen átalakításra megfelelő és elfogadható indok volt, hogy a jogalkotó a kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer működési problémáinak orvoslására a kerületi polgármestereket a Fővárosi Közgyűlésbe integrálta.

Az Alkotmánybíróság kimondta ugyanakkor, hogy a kompenzációs listás megoldáshoz kapcsolódó, a töredékszavazatok súlyozott számítását alkalmazó módszer matematikailag és alkotmányos szempontból sem alkalmas eszköz az egyes kerületek lélekszámából fakadó különbségek kiküszöbölésére, ráadásul másfajta egyenlőtlenséget eredményez. Ennek következtében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviselnek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest. Ez a rendszer tehát önmagában nézve szemben áll a választójog egyenlő értékűségével, ezért az Ab  megsemmisítette. A Fővárosi Közgyűlésben a választójog egyenlőségén a kerületek eltérő lakosságszáma miatt esett sérelmet a kettős többségi döntés rendszere küszöböli ki az Ab szerint.

A tizenöt tagú testületből hatan – Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós és Paczolay Péter elnök – különvéleményt fogalmaztak meg, mert nem értettek egyet az indítvány elutasításával. Úgy vélik, a Fővárosi Közgyűlés választásánál a rendszer nem kompenzálja az aránytalanságokat. Annyiban Salamon László is különvéleményt fogalmazott meg, hogy bár egyetértett az indítvány elutasításával, a többségtől eltérően nem támogatta a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számítása módjának megsemmisítését, mert álláspontja szerint a megsemmisítése növeli az aránytalanságot a választási rendszerben. Így az indítvány elutasítását 9-6, a megsemmisítését 8-7 arányban támogatta a testület.

A teljes ülés egyhangúlag mondta ki: alkotmányosan nem indokolható, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhessen tájékoztatást. Ezt az alaptörvény-ellenes korlátozást az Ab megsemmisítette.