Kedden a The Washington Post című amerikai napilap írt arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) 193 ország megfigyelésére kapott engedélyt. Korábban többször felmerült, hogy valószínűleg Magyarország is érintett volt a titkos megfigyelésben. A cikk szerint megszerezték az NSA volt munkatársától, Edward Snowdentől azokat a 2010-ből származó igazságügyi dokumentumokat, amelyek felhatalmazzák az NSA-t a kommunikáció megfigyelésére egy adott listán szereplő országokban, összesen 193 államban. A külföldi hírszerzést felügyelő bíróság (FISC) által kiadott, egy évre szóló jogi felhatalmazás nem azt jelenti, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség folyamatosan megfigyelte volna ezeket az országokat vagy nemzetközi szervezeteket, mindössze annyit, hogy megvolt rá a jogi lehetősége.
Molnár Zsolt felidézte, az előző parlamenti ciklusban az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottsága foglalkozott ezzel az üggyel. A testületnek azonban – bár nem sikerült teljes körű vizsgálatot elvégezni – lejárt a mandátuma. Az MSZP-s politikus szerint a parlamentnek döntenie kell arról, hogy a megkezdett munkát ismét egy külön vizsgálóbizottság folytatja majd, illetve ezzel összefüggésben mi lesz a teendője a nemzetbiztonsági bizottságnak.
Molnár Zsolt elmondta, hogy a testület szerdai, zárt ülésén Lázár János, a Miniszterelnökség vezetőjeként az Információs Hivatalért (IH) felelős miniszter az IH előző évi tevékenységéről és az idei feladatairól adott tájékoztatást. Ennek során is szóba került az amerikai titkos lehallgatási ügy, s Molnár Zsolt elmondása szerint Lázár János is egyetértett abban, hogy folytatni kell a botrány magyarországi szálainak feltárását.
A washingtoni képviselőház 293 támogató és 123 elutasító vokssal megszavazta csütörtökön a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) az amerikai állampolgárokra vonatkozó elektronikus megfigyelési hatáskörének szűkítését.
Az AFP szerint a képviselők – demokrata és republikánus pártiak vegyesen – egyértelműen azt üzenik ezzel: szeretnének megszüntetni egy jogi kiskaput, nevezetesen megtiltani az NSA-nek, hogy előzetes bírósági engedély nélkül használhassa amerikai állampolgárok személyes elektronikus adatait. A módosítás egy kiegészítés lenne az október 1-jén kezdődő következő évi védelmi költségvetésről szóló törvényhez.
A külföldi jelhírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség naponta több millió fotót gyűjt össze a digitális kommunikációs csatornákból, köztük 55 ezer olyan nagy felbontású felvételt, amelyek arcfelismerő programokkal is elemezhetők.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly ősszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.
Az Országgyűlés tavaly december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata az volt, hogy megvizsgálja: megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozóan.
A vizsgálóbizottság tagjai januártól márciusig tartó munkájuk során több embert, köztük a titkosszolgálatok vezetőit, minisztereket is meghallgattak, több nagykövettől írásban kaptak tájékoztatást.
Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke a bizottság utolsó ülése után újságíróknak elmondta: megállapodtak abban, hogy a vizsgálatukban feltárt információkról Kocsis Máté, a bizottság fideszes elnöke Kövér László házelnök számára feljegyzést készít az Országgyűlés, Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottságának munkájáról, s az ennek során feltárt államtitkokat képező tényekről.
Ezen felül abban maradtak, hogy a befolyásszerzéssel kapcsolatos kísérletek feltárását a bizottság mandátumának lejártáig, március 31-ig nem tudja befejezni. Ezért az új Országgyűlés – ha úgy gondolja – erre új vizsgálóbizottságot hozhat létre – tette hozzá akkor Gulyás Gergely.
