A testületnek a törvény szerint a nemzetiségi választás időpontját a települési önkormányzati törvény napjára kellett kitűznie és azt kellett meghatároznia, hogy az egyes nemzetiségek hány településen tarthatnak nemzetiségi választást.
A nemzetiségi választás kiírása nem jelenti azt, hogy a hivatalos kampány kezdetét vette volna, az – a települési önkormányzati választással egy időben – augusztus 23-án kezdődik.
Az NVB keddi határozatának mellékletében felsorolta, mely településeken mely nemzetiségek választását tűzi ki, és meghatározta azt is, a voksoláson induló jelölteknek hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez. A törvény szerint azokra a településekre lehet nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.
Az NVB a 2011-es népszámlálás alapján 2715 választást írt ki, a legtöbbet, 1383-at a roma nemzetiségiek számára, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.
Az NVB a nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma alapján meghatározta a településeken megválasztható képviselők számát: a települési önkormányzati képviselők száma három, ha a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján száznál kevesebben szerepelnek és négytagú a testület akkor, ha legalább százan vannak a névjegyzékben.
A névjegyzékben szereplők száma alapján az NVB meghatározta azt is, hány tagúak lesznek az országos nemzetiségi önkormányzatok. Ezek szerint a legkisebb, 15 tagú testülete lesz a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovén és az ukrán nemzetiségnek. 23 tagú országos önkormányzata lesz a horvát és a szlovák nemzetiségnek, 39 tagú lesz a német és 47 tagú a roma nemzetiség országos önkormányzata.
A nemzetiségi választópolgároknak regisztrálniuk kell magukat, ha részt szeretnének venni a nemzetiségi önkormányzati választáson. Regisztrálni személyesen a polgármesteri hivatalokban működő választási irodákban, vagy online az ügyfélkapun, illetve az NVB honlapján, továbbá levélben lehet szeptember 26-áig. Aki ezt nem teszi meg, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként.
Bár az NVB kiírta a nemzetiségi szavazásokat, de csak azokon a helyeken tartják meg azt, ahol (a névjegyzékben szereplők számától függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja.
Az NVB létszáma a nemzetiségi választások idejére nem bővül az országos listát állító nemzetiségi szervezetek delegáltjaival.
Az NVB nyilvántartásba vette az őszi önkormányzati választásra az első jelölőszervezeteket: az Együtt – A Korszakváltók Pártját, a Magyar Munkáspártot, Gyurcsány Ferenc pártját és az Aquila Pártot.
Az október 12-i önkormányzati választáson jelöltet és listát jelölőszervezetek (pártok, társadalmi szervezetek) állíthatnak, illetve a voksoláson a listás választások kivételével független jelöltek vehetnek részt. Mivel jelöltet (a független jelölt kivételével) csak nyilvántartásba vett jelölőszervezet állíthat, a választáson induló jelölőszervezeteknek a választás kitűzését követően nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A közös jelöltet, listát állító jelölőszervezeteknek külön-külön kell nyilvántartásba vetetniük magukat.
A jelölőszervezeteket a NVB és a területi választási bizottságok veszik nyilvántartásba országos hatáskörrel és országos hatállyal. A nyilvántartásba vett jelölőszervezetek listáját a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán közzéteszi.
A bejelentéshez ki kell tölteni egy formanyomtatványt (az adatváltozást is ezen a nyomtatványon lehet bejelenteni), a választási iroda pedig beszerzi a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonatot.
Az NVB iránymutatást fogadott el a többes jelölésekről. A választási irodáknak szóló – nem kötelező érvényű – iránymutatás kiadásának az oka, hogy nem volt egyértelmű a választási eljárási törvény és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény abban a tekintetben, hogy a jelöltnek, aki azonos jelölési fajtában több településen is kíván indulni, hogyan kell kiadni az ajánlóíveket.
A jogszabály szerint a jelöltek nem indulhatnak azonos jelölési fajtában több településen. Így például nem lehet valaki két községben képviselőjelölt, de lehet ugyanott egyszerre képviselőjelölt és polgármesterjelölt, illetve főpolgármester-jelölt is. Az NVB iránymutatása szerint ha valaki mégis indulni kíván a jogszabályi tiltás ellenére, akkor a választási informatikai rendszer – az ajánlóívek igénylésekor – figyelmezteti a választási irodákat a többes jelölésre.
Az ajánlóíveket többes jelölésnél így tehát nem adhatják ki a választási irodák, ám az érintettek e döntéssel szemben jogorvoslattal élhetnek annál a választási bizottságnál, amely mellett a választási iroda működik.
Az NVB-iránymutatás konkrétan felsorolja a jelölési fajtákat, eszerint egy kategóriának számít a polgármester-jelöltség és a főpolgármester-jelöltség, az egyéni listás képviselő-jelöltség, az egyéni választókerületi képviselő-jelöltség, a kompenzációs listás jelöltség, a fővárosi kompenzációs listás jelöltség és a megyei listás jelöltség.
