Október 12-én választunk

Az önkormányzati voksoláson a rendszerváltás óta először öt évre választjuk meg a helyi képviselőket és a polgármestereket.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni akar a választójogával, október 10-éig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Fontos változás, hogy a mostani választáson csak az jelentkezhet át, aki a választás kitűzése előtt legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyet, és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

A legfontosabb változás a mostani önkormányzati voksoláson, hogy míg 2010-ben négy évre választottunk helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket, októberben már öt évre választjuk meg őket. Így „eltolódik” az országgyűlési választáshoz képest az önkormányzati: a parlamenti választásokat továbbra is négyévente tartják, az önkormányzati választásokat pedig – az európai parlamenti választással egy évben –, ötévente.

A választópolgárok – a korábbi önkormányzati választástól eltérően, de hasonlóan az áprilisi országgyűlési választáshoz – már több jelöltet is ajánlhatnak. A jelöltek – az áprilisi országgyűlési és a májusi európai parlamenti választáshoz hasonlóan – ajánlóíveken gyűjthetik az ajánlásokat, az ajánlóíveket a választási irodák bocsátják az indulni szándékozók rendelkezésére. A jelölteknek a korábbinál egy héttel kevesebb idejük lesz az ajánlásokat összegyűjteni: négy évvel ezelőtt a voksolást megelőző 27. napig lehetett ajánlásokat gyűjteni és a jelölteket bejelenteni a választási bizottságoknál, most viszont már a voksolás előtti 34. napon lejár a határidő. Ugyanígy hét nappal rövidül a listák bejelentésére rendelkezésre álló határidő is, a voksolás előtti 33. nap 16 óráig lehet majd megyei listákat és fővárosi kompenzációs listákat bejelenteni.

Változnak a jelöltséghez szükséges ajánlásszámok is. Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt, a polgármesterjelölt, a főpolgármester-jelölt, valamint a megyei lista állításához szükséges ajánlások számát augusztus 18-án állapítják meg, az augusztus 15-én a központi névjegyzékben szereplők száma alapján.

A 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás (korábban kislistásnak nevezett) választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A 10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz. Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt a korábbi választásokhoz hasonlóan az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott.  A 10 ezernél több lakosú településen – ahogyan 2010-ben is – kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított. (2006-ig az egyéni választókerületek negyedében kellett ehhez jelöltet állítani.)

Átalakul a Fővárosi Közgyűlés választása is: a közgyűlés tagjait eddig fővárosi listán választották meg a budapestiek, az októberben megalakuló testületbe azonban már más rendszerben kerülnek a képviselők. Tagja lesz a közgyűlésnek a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester, a közgyűlés 9 tagja pedig kompenzációs listáról kerül majd a testületbe. Fővárosi kompenzációs listát az a jelölőszervezet állíthat, amely a kerületek több mint felében polgármesterjelöltet állított. A kompenzációs listán a jelölőszervezetek kerületi polgármesterjelöltjei és főpolgármester-jelöltjei szerepelhetnek.

A megyei önkormányzati képviselőket megyei listán választják a választópolgárok, minden megye egy választókerületet alkot, amelynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. A megyei választókerületben listát az a jelölőszervezet állíthat, amely a választókerület választópolgárai 0,5 százalékának ajánlását összegyűjtötte (négy évvel ezelőtt a választópolgárok 1 százalékának, nyolc évvel ezelőtt 0,3 százalékának ajánlására volt ehhez szükség). A polgármestert és a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják.

Polgármesterjelölt az lehet, akit a 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka, a 10 ezernél több, de legfeljebb 100 ezer lakosú település esetén legalább 300 választópolgár, a 100 ezernél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott (ehhez négy éve még legalább 2 ezer választópolgár ajánlására volt szükség). Főpolgármester-jelölt az lehet, akit legalább 5 ezer fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek. Négy évvel ezelőtt 27 ezer ajánlásra volt szükség a főpolgármester-jelöltséghez.

Változás az is, hogy a választópolgárok ajánlásainak ellenőrzésére a korábbi három helyett négy napjuk lesz a választási irodáknak. A határidőig vissza nem vitt ajánlóívek miatt a választási bizottságok – az országgyűlési és az európai parlamenti választáshoz hasonlóan – bírságot szabnak ki, de ennek összege ívenként – a korábbi választásokon alkalmazott 50 750 forint helyett – 10 ezer forint lesz.

Változik a Braille-szavazósablon igénylésének határideje is: az országgyűlési és az EP-választáson egyaránt a voksolást megelőző 2. napig lehetett ilyet igényelni a helyi választási irodánál, ezt októberben már csak a szavazást megelőző 9. napig, október 3-áig lehet kérni. Változás van az átjelentkezéssel szavazás feltételeinél is. A mostani választáson csak az jelentkezhet át a lakóhelyétől eltérő, másik magyarországi településre, aki a választás kitűzését megelőzően legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyet, és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával egy időben tartják a nemzetiségi választásokat is. Újdonság, hogy idén egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. Korábban ezek egymásra épültek, és csak hónapokkal később alakulhattak meg az országos nemzetiségi önkormányzatok.

Az októberi nemzetiségi választást a korábbiaktól eltérően – amikor a helyi választási bizottságok tűzték ki – most a Nemzeti Választási Bizottság fogja kitűzni, legkésőbb július 29-éig. Változás az is, hogy októberben nemzetiségi választást csak ott lehet kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (a regisztrált nemzetiségi választópolgárok számától függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik.

Újdonság az is, hogy egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja. A voksolásra a választópolgárok szeptember 26-áig vetethetik magukat fel a nemzetiségi névjegyzékbe. Aki ezt nem teszi meg, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként.

Az Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2011-es népszámlálás alapján 2715 választást kell kiírnia az NVB-nek, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja. A legtöbb választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.

Az októberi nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. Korábban ezek egymásra épültek, és csak hónapokkal később alakulhattak meg az országos nemzetiségi önkormányzatok. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallják magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehet kiírni. A négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben 2321 nemzetiségi választást tartottak.