A központ emlékeztetett, az 57 ellenzéki országgyűlési képviselő által beadott, utólagos normakontrollra irányuló indítványnak két lényeges pontja volt: a Fővárosi Közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályozás megsemmisítését egyrészről a közvetlen szavazás alapelvének, másrészről a választójog egyenlőségének megsértésére hivatkozva kérelmezték. Ezek közül az Ab a közvetlenség sérelmét nem találta megalapozottnak, mivel az azt jelenti, hogy a választó szavazatából mindenféle közvetítő nélkül mandátum képződik. Az új szabályozás ezen követelményt kielégíti, a választó ugyanis egyazon szavazatával közvetlenül juttathatja a polgármesterjelöltet városvezetői és közgyűlési mandátumhoz is – tették hozzá.
A választójog egyenlőségének megsértésére hivatkozó kifogásokat viszont részben megalapozottnak találta a testület, és helyesen állapította meg, hogy az egy ember egy szavazat elvének követelményét sérti a fővárosban bevezetni tervezett újszerű kompenzációs mechanizmus – értékelte a központ, rámutatva: a súlyozás értelmében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott, így listán hasznosuló szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszor többet értek volna, mint a legkisebb kerületben.
Ennek megfelelően viszont – fűzték hozzá – a vesztes polgármesterek töredékszavazatai után több mandátum is képződött volna a pártlistáról, valamelyest kompenzálva a városvezetői helyet nem szerző jelöltet, illetve pártot. Az Ab döntése nyomán a leendő fővárosi képviselők közötti alkotmányos mandátumegyenlőtlenség fogja tehát biztosítani végső soron a választójog egyenlőségét – olvasható az elemzésben.
