Kovács szerint a szerkesztőségi cikk számos pontatlansága között abszurdak azok a vádak, melyek szerint a nem keresztényekkel és a roma kisebbséggel szembeni diszkriminatív törvények a magyar kormány politikájának részét jelentik, s párhuzam található a „20. század sarlatánjainak és gengsztereinek”, köztük a nácikat támogató II. világháborús magyar rezsimnek a politikájával. Ezek a szégyenletesen helytelen állítások méltatlanok a The Washington Posthoz – így a levél.
„Magyarországnak minden joga megvan ahhoz, hogy ünnepelje keresztény örökségét, de ez nem jelenti azt, hogy az országban megszűnne a plurális demokrácia” – fogalmazott Kovács Zoltán. Aki szerint 2010 óta ez a kormány volt a térség legerősebb bástyája a jobboldali szélsőségességgel szemben, s az Európai Unióban a legkitartóbb erőfeszítéseket tette a magyar romák segítésére. A kormány szóvivője leszögezi, hogy Magyarországon a média sokrétű és szabad, s a munkaalapú társadalomról szóló orbáni gondolatok egy működőképes alternatívát jelentenek a jóléti állam fenntarthatatlanságával szemben, s egyben pragmatikus választ a krónikusan alacsony magyarországi foglalkoztatottságra.
Az amerikai lap szerkesztőségi cikke szerint a magyarok „világosan látják, hogy mit forgat Orbán a fejében: a szabad véleménynyilvánítás szigorú visszaszorítását, hátrányos megkülönböztetést a nem keresztényekkel és a roma kisebbséggel szemben, s állami irányítású gazdasági populizmust, amely gyanakodva tekint a magán- vagy a külföldi tőkére”.
„Valójában amit Orbán egy új, válság utáni politikai modellként vázol, az nem sokban különbözik attól a tekintélyelvű nacionalizmustól, amelyet gonosztevők és sarlatánok alkalmaztak a 20. századon át – köztük a nácikat támogató II. világháborús magyar rezsim” – tette hozzá az amerikai lap. A The Washington Post szerint az EU vezetőinek ki kellene józanítaniuk Orbánt „beképzeltségéből”.
