Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összegzésben az olvasható: bár egyelőre még csak az önkormányzati választások jelöltállítási fázisa zajlik, a választópolgárok az elmúlt egy hónapban aktivizálódtak. Ez egyrészt kifejeződik a biztos részvételt ígérők 44-ről 48 százalékra történő emelkedésében, másrészt a pártpreferenciával nem rendelkezők 34-ről 30 százalékra való csökkenésében. A pártok felé fordulásnak ezúttal az ellenzéki erők a haszonélvezői – áll az elemzésben, amely szerint az MSZP a múltkori 10-ről 12 százalékra bővítette a táborát, a DK és az Együtt–PM pedig 2-ről 3 százalékra növelte támogatottságát. Az LMP maradt 3, a Jobbik 12 százalékon. A Fidesz támogatóinak aránya sem változott az elmúlt egy hónapban, a választókorú népesség 33 százalékára számíthat, és ezzel továbbra is jelentős előnye van a többiekkel szemben.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 49 százalékon áll, a Jobbik 19, az MSZP 18 százalékos. A bejutási küszöbre ért a DK, az Együtt–PM és az LMP 3-3 százalékos az aktív és eltökélt szavazói körben. Az Ipsos azt közölte: a Fidesz fölényesen vezeti a pártok rangsorát, de a nyáron két negatív jelenséggel kellett szembesülnie. A választási győzelem okán „odacsapódó” szavazókat gyorsan elvesztette, most pedig szavazótáboruk rendszerint kimagasló részvételi hajlandósága csökkent jelentős mértékben (70-ről 61 százalékra). A választási kedv mérséklődése különösen a 35 év alatti, a középrétegekhez tartozó és a vidéki Fidesz-szavazókra jellemző. Az aktivitás visszaesésének következménye, hogy a kormánypárt támogatottsága a biztos pártválasztói körben 56-ról 49 százalékra szűkült – írta az Ipsos.
Az MSZP két hónappal ezelőtt történelmi mélyponton volt, azóta viszont araszol felfelé. A júniusi 8-ról a mostani 12 százalékra történő emelkedés elsősorban az 50 év felettieknek és a szakmunkás képzettségűeknek köszönhető – ezekben a csoportokban 7-8 százalékponttal bővült a szocialisták támogatottsága az Ipsos adatai alapján. A közvélemény-kutató megállapította, hogy a többi párt tábora a választások óta lényegében változatlan, legfeljebb szavazóik lelkesedésében, részvételi szándékában vannak hullámzások. Ebben a hónapban a Jobbik és a DK támogatóinak aktivitási szintje a legmagasabb (kétharmaduk biztosan menne voksolni), az LMP-seké a leginkább visszafogott (46 százalékuk ígéri, hogy mindenképpen szavazna).
Az önkormányzati választásokon a pártszimpátiák alapvetően a megyei közgyűlések összetételét meghatározó listás szavazásokat befolyásolják majd, a többi leadandó voksra kisebb lesz a hatásuk. Ugyanakkor a korábbi tapasztalatok alapján még az is valószínű az Ipsos szerint, hogy a pártpreferenciák szerepet játszanak a közepes és nagyobb városok polgármester- és egyéni képviselőjelöltjei közötti döntésekben. Ezért sokat mondóak a mostani mérési adatok a tízezer fő feletti lakosságszámmal rendelkező városok leendő önkormányzatainak összetételét illetően – mutat rá az elemzés. Ebben a települési kategóriában a Fidesz a legerősebb, de az országos átlagánál alacsonyabb, 28 százalékos eredménnyel. A második, illetve a harmadik helyen az MSZP és a Jobbik áll, előbbi 13, utóbbi 12 százalékos támogatottsággal. A következő pozíciót a DK foglalja el 6 százalékos eredménnyel, az Együtt–PM-nek 4, az LMP-nek 3 százaléka van – áll az Ipsos anyagában.
A tízezer főnél alacsonyabb lélekszámú településeken az Ipsos felmérése szerint az átlagosnál sokkal nagyobb a Fidesz fölénye: 39 százalékon áll, míg a második helyezett Jobbik 12 százalékos támogatottságot élvez. A baloldali pártok itt nem igazán népszerűek: az MSZP-re 8, az Együtt–PM-re 3, a DK-ra 1 százalék szavazna a kistelepüléseken. Az LMP-nek is kevés híve van ebben a kategóriában, 2 százaléknyian támogatják – ismertette legfrissebb kutatása eredményeit az Ipsos.
