Szélre tart az álbaloldal?

Csorba Zoltán jó pár évvel ezelőtt prognosztizálta Gyurcsányék rasszista fordulatát.

Fel kell tenni a kérdést a legutóbbi politikai fejlemények fényében, vajon fasiszta-e Gyurcsány Ferenc – nyilatkozta lapunknak Csorba Zoltán. A szociálpedagógus emlékeztetett rá: beigazolódni látja azt a régebbi diagnózisát, miszerint csak idő kérdése, és kijátsszák a magukat baloldalinak nevező pártok a rasszista, cigányellenes kártyát. Nyolcéves hatalombirtoklásuk idején ugyanis álszent módon inkább gerjesztették az indulatokat, konfliktusokat, így logikus a mostani színvallásuk. Az egykori Józsefvárosi Roma Szolgálat volt vezetője szerint azonban komoly, szavazatvesztésben jelentkező árat kell fizetniük a balliberálisoknak Pásztor Albert támogatásáért és az immár nyíltan kirekesztő cigányellenes fordulatért.

– Ön már évekkel ezelőtt megjósolta a magát baloldalinak nevező politikai tömb rasszista fordulatát. Milyen érzés, hogy nem fogott mellé? És milyen jelekből jutott erre a következtetésre?
– Azt tapasztaltam, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után mindent bevet az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és stábja, hogy elterelje a figyelmet a szégyenteljes népátverésről, lebukásról. Ilyen szempontból kapóra jött számukra az olaszliszkai tragédia. Azt lehetett érzékelni, hogy nemhogy csitítani akarná a kormányzat a felforrósodott légkört, indulatokat, hanem még olajat is öntöttek a tűzre. Ahelyett, hogy az esetet gyorsan, megnyugtatóan, megfelelő szankciókkal le akarták volna zárni, mesterségesen napirenden tartották a kérdést. A tragédia ellentéteket felkorbácsoló kezelése kapcsán fel kellett tennem a kérdést már 2007-ben: fasiszta-e Gyurcsány Ferenc?

– Ez azért elég merész felvetés volt akkoriban.
– 2011 szeptemberében fogalmaztam meg ezt nyíltan, plénum előtt, egy Bibó István születésének századik évfordulóján rendezett konferencián, az Akadémián. Előadásomban ugyanis összehasonlítottam Simon Tibor 2002-es agyonverését a Cozma-gyilkossággal. És arra a következtetésre jutottam a tények alapján, hogy maga a központi hatalom, a kormányzat is komoly szerepet játszott abban, hogy sokkal nagyobb médiafigyelem övezte a második drámát.

– Nem méltatlan dolog két halálesetet összehasonlítani? Hiszen Marian Cozma világhírű kézilabdázó volt.

– Természetesen csak a médiafigyelem szempontjait, intenzitását vettem górcső alá. És azt kellett megállapítanom, hogy míg a Ferencváros volt válogatott labdarúgójával kapcsolatban szinte eltussolták az ügyet egy idő után, hamar levették a napirendről, addig a Cozma-gyilkosság részleteiről naponta zuhogtak a hírek, tudósítások. Holott Simon Tibor is hallatlan népszerűségnek örvendett, tehát nagyon sok embert tartott lázban a megölése. Csakhogy a fradista sportoló esetében biztonsági őrként dolgozó rendőrök is voltak a tettesek között, a veszprémi elkövető pedig cigány volt. A tévénézők milliói naponta többször látták a kigyúrt romákat, s ezzel egy egész etnikumra vetült igen rossz fény.

Ez, kiegészülve a régebbi olaszliszkai drámával, félelmet keltett a cigányság becsületesen élő nagy többségében. A szó szoros értelmében a létüket érezték veszélyben pár bűnöző gaztette miatt. Azt viszont, hogy ez az egész tematika sokáig uralta a közbeszédet, a médiát, az akkori kormányzat is generálta farizeus, álszent módon. Mintha üzenni akart volna a Gyurcsány-adminisztráció: vigyázzatok! Ha sokat ugráltok és nem engedelmeskedtek, alaposan pórul járhattok. Ugyanígy félelmet akartak kelteni a többségi társadalomban is: vigyázzatok, mert jönnek a cigánybűnözők. Akikkel szemben persze csak mi, rendpártiak tudunk benneteket megvédeni. Egyre világosabbá vált számomra, hogy tudatos hatalommegtartási technikával van dolgunk. Gyurcsány ugyanis nem megoldani, hanem élezni akar minden gazdasági és társadalmi problémát, konfliktust. Az emberek közötti ellentétek csiholására, növelésére épít, hogy így a különböző társadalmi csoportokat, adott esetben etnikumokat egymás ellen hangolva, kijátszva, megőrizhesse hatalmát.

– Ami tegnap többek szemében túlzó megállapítás lehetett, az mára, az úgynevezett baloldal nyíltan rasszista miskolci polgármester-jelölése, romabűnözéses szövegei tükrében már maga a realitás.
– Az idő sajnos engem igazolt. Utólag mind többek számára válik világossá, hogy a Gyurcsány-érában új időszámítás kezdődött a cigányság életében. Csak a rövid távú hatalommegtartási érdekek számítottak, semmi más, ennek rendelték alá a kisebbségpolitikát is.

– Úgy tűnik, most már véget vetettek a bizonytalanságnak az álbaloldaliak, és letették a garast a kirekesztés mellett. Igaz, az a politikusuk, aki romabűnözést emlegetett, felemás módon részben visszakozott. Ez nem árnyalja a képet?
– Ebből már nem tudnak jól kijönni. Az újabb magyarázkodásaikkal csak még jobban belebonyolódnak a saját maguk teremtette zűrbe. De látni, hogy nem is igen akarnak kievickélni belőle. Gyurcsány – aki 2009-ben még hányingerkeltőnek nevezte – az egyik kereskedelmi tévében a napokban kijelentette: jó választásnak tartja Pásztor Albertet. Hát akkor miről beszélnek?

– Azzal védekeznek, hogy az alattuk szolgált volt miskolci rendőrkapitánynak csupán egy rossz mondata volt pár évvel ezelőtt.
– Semmit sem vont vissza azóta sem. Azt sem, hogy a cigánysággal nem lehet együtt élni. Tehát a szocialisták az akkori Pásztor Albertet támogatják. A tűzzel játszanak. Régi baloldali liberális emberek hagyják ott a Demokratikus Koalíciót. Ez el fogja érni az MSZP-t is, amely éppúgy kiáll a már nem is szalonrasszista, hanem valódi rasszista politizálás mellett. Olvassák csak el a roma kommenteket, amelyek mind arról szólnak: ezek hülyének néznek minket? Többen kinyilvánítják még az eddig hozzájuk húzó cigány értelmiségiek közül is: nem az álbaloldali pártokra fognak szavazni.

– Előfordulhat, hogy az elkeseredés beszél belőlük.
– Lehet, ám azt is tudják, hogy ez a kormány vetette fel a titkosszolgálatok felelősségét is a cigánygyilkosságok ügyében. Sokaknak az a vágya, hogy engedjék őket magyar cigánynak lenni. A határon túli területeken, környező országokban a cigányok csak magyarul beszélnek, és magyarnak tartják magukat. Ők tehát a magyarság megmaradását, jövőjét is jelentik. Úgy kellene viszonyulni a romákhoz, mint a szarvasi Domán Imre, akinek az volt az alapelve, hogy a jót kereste az emberekben. Ő írta meg, milyen történelmi érdemei vannak a cigányoknak többek közt a magyar lovas kultúra fenntartásában, fejlesztésében.