Lódobogás morajával telt meg a hétvégén a sárvári Vadkert Major, ahol nyolc kategóriában csaknem háromszáz lovas vette birtokba az ország nyugati régiójában hiánypótlónak számító új létesítményt. A lovasok között feltűnt olimpiai ezüstérmes cselgáncsozónk, Ungvári Miklós is.
A sárvári lovascentrum háromnapos avatóünnepe már pénteken megkezdődött, a Vadkert Majorba kitelepült ugyanis a Class FM rádió, amelynek az ország leghallgatottabb és legnépszerűbb reggeli műsora, a Morning Show a helyszínről jelentkezett be. A műsorvezetők közül Sebestyén Balázs a bakra ült fel, Vadon Jani a ménes egyik lovát ülte meg, Rákóczi Ferenc pedig amellett, hogy megtanult patkolni, egy remek recepttel érkezett: helyi specialitást, vasi vargányás tojást készített; este pedig Janicsák Veca adott koncertet a sárváriaknak.
Szombaton délelőtt több száz érdeklődő látogatott ki a megyei lovasversenynek otthont adó pompás létesítménybe. A modern, Európában elfogadott szerkezetű lovaspálya építése és a mellette fekvő épületek felújítása ötszázmillió forintba került – tudtuk meg az avatóünnepségen Németh Gyulától, a tulajdonos Mezort-cégcsoporthoz tartozó Sárvári Mezőgazdasági Zrt. idegenforgalmi és vadászati üzem igazgatójától. A lovaspálya nagy űrt tölt be a Nyugat-Dunántúlon, eddig ugyanis az év minden időszakában, időjárási körülményektől függetlenül használható lovaspálya nem volt a régióban, de az országban sem található háromnál több.
Az ötvenötmillió forintból elkészült díjugrató pálya különlegessége, hogy közvetlen közelében épült egy kisebb tó, amelyben az esővizet gyűjtik, ezzel öntözik a pályát, amelyről a felesleg visszafolyik a tóba – tudjuk meg Németh Gyulától. A pálya speciális, rugalmas talajszerkezete lehetővé teszi, hogy egész évben ugyanazt az élményt nyújtsa a lónak és a lovasának egyaránt. A szakember úgy véli: a magyar testkultúrának mindig része volt a lovaglás, ma pedig már azt is tudjuk, milyen pozitív hatása van a természet és a ló közelségének a testi-lelki egészségre. A major tulajdonosai előremutató, komplex fejlesztésben gondolkodtak, amikor az épületek és a környezet megújítása mellett a történelmi ménes állományának megőrzésére áldoztak – tette hozzá.
– A Vadkert Major mindig szervesen kapcsolódott a város életébe, nemcsak történelmi hagyományai, hanem az itt továbbélő munkakultúra miatt – hangsúlyozta Kondora István, Sárvár polgármestere. A városvezető rámutatott: a Vadkert mai gazdái a fejlesztéssel hozzájárulnak ahhoz, hogy Sárvár megőrizze és megerősítse az elmúlt években kivívott előkelő helyét a turisztikai célpontok között. Sárvár polgármestere megköszönte a tulajdonosoknak, hogy a létesítmény körüli természeti környezet megőrzése elsőbbséget élvezett a beruházás során. – Szeretnénk, hogy a mostani stáció ne a végcél, hanem egy állomás legyen, ehhez felajánljuk a város segítségét – tette hozzá a település első embere.
Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese örömét fejezte ki amiatt, hogy szélesedik a turisták körében egyébként is népszerű Sárvár turisztikai kínálata, amely tavaly a negyedik leglátogatottabb város volt hazánkban, a település szálláshelyei 475 ezer vendégéjszakát könyvelhettek el. Sárvár a várakozások alapján a gyógyturizmus mellett immár az aktív kikapcsolódást keresők Mekkája is lehet. A szolgáltatások bővítésére szükség is van, mivel előrejelzések szerint 2030-ra már 1,8 milliárd turista kapcsolódik be a világ turizmusába. – Nem lenne meglepő, ha első számú iparággá is válna Magyarországon a turizmus – szögezte le a vezérigazgató-helyettes.A Vadkert Major nem csupán egy szálláshely, hanem az aktív pihenés színtere, ahol az egész család megtalálja minden tagja számára a megfelelő kikapcsolódási lehetőséget. A területen szálloda, étterem és kemping is található, különféle lovas programokat kínálnak, a lovasoktatástól kezdve a tereplovagláson át a lovaskocsikázásig. A major vonzerejét nemcsak a csöndes zöld környezet, a Vadkert bejáratánál terebélyesedő, természetvédelmi oltalom alatt álló 200 éves tölgyfa, de a gyógyfürdő és strand közelsége is növeli.
A Vadkertről az első írásos feljegyzések még az 1600-as évekből maradtak fenn. Ekkoriban a Nádasdyak birtokolták a várost, fővadászuk felügyelte a területet, ahol az idő tájt darvak, szarvasok, őzek, dámvadak, nyúl, de még vidra, hód és vadkecske is élt. A 18. század közepén már lovakat is tartanak itt, míg a mai ménes elődjét 1803-ban alapította IV. Ferenc modenai herceg. A majorsági épületegyüttest a 19. század második felében emelte az örökös Lajos bajor királyi főherceg.
1826-tól pontosan vezették a méneskönyvet, a kezdetekben a Nónius fajtát tenyésztettek, majd erősítették az arabs vonalat. Eredetileg saját használatra tenyésztették a lovakat, parádés-, munka- vagy hátaslónak, de az 1800-as évek végén már az angol telivérek kerültek túlsúlyba. 1890-től versenypályákon is feltűntek a sárvári lovak, az első győztes Sziporka volt.
A lovasközpont újjászületése két éve kezdődött meg az épületek átgondolt rekonstrukciójával, először a vadászház újult meg, a második lépcsőben egy minden kívánalomnak megfelelő díjugrató aréna, a magtár, az egykori csikósház és két lóistálló újult meg. A csikósházban, amely egykor a lovászok vendégháza volt, apartmanokat alakítottak ki, a magtár három szintjére különböző méretű kétágyas, egyes esetekben egybenyitható szobák kerültek. Természetesen a szobák minden, a 21. században megszokott kényelmi funkcióval felszereltek, bútoraik modernek, mégsem hivalkodóak.
A fenséges park közepén a vendégek madárdalra ébredhetnek, nem meglepő, ha a folyosók falára hazánk védett madarait festették. – A tulajdonosok azért döntöttek úgy, hogy felújítják a komplexumot és új funkciót adnak az épületegyüttesnek, mert méltóak akartak lenni elődeinkhez – szögezte le Németh Gyula az egyik felújított istállónál, ahol épp a versenyt már befejező lovakat mosták lovasaik a nagy melegben.
Adottak voltak a nagyméretű, jó szerkezetű épületek, amelyek szinte kínálták a lehetőséget, hogy a vendéglátást, a lóversenysportot szolgálják a jövőben. A beruházáshoz kapcsolódott, hogy utakat építettek, illetve nyílt egy állatsimogató-tyúkudvar, ahol a legkisebbek ismerkedhetnek meg a ház körül élő állatokkal, kecskével, baromfival, nyúllal, pónilóval, sőt még egy szökött, ám szelíd szarvast is befogadtak a fenntartók. – Az udvar hamar népszerű lett, már látogattak meg minket óvodás és iskolás csoportok is, a kapunk pedig mindig nyitva áll a környék oktatási intézményei és a sárváriak előtt egyaránt. A major őket ugyanúgy szolgálja, mint a turistákat – mondta Németh Gyula, miközben a hatalmas parkban sétáltunk.
Egy másik, korábban istállóként használt épületet kívülről ugyancsak felújítottak már, ebben a tervek szerint később egy 250 fő befogadására alkalmas rendezvénytermet nyitnak. Az épület végében áll a körlovarda, amelyet ez év decemberére szintén birtokba vehetnek a lósport szerelmesei. Innen nem messze egy szaunaház építése kezdődik meg nemsokára.
