Balog Zoltán szerint még nem fordult elő, hogy az Európai Unió támogatott volna egy „Menjetek be kapuin hálaadásra” című projektet, mint tette azt a Nagytemplom esetében.
A tárcavezető köszönetet mondott ezért az Európai Unió polgárainak, a magyar adófizetőknek, a politikai-szakmai döntéshozóknak, a kivitelezőknek és az adakozóknak.
Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy nézzünk magasabbra és mondjunk köszönetet annak, „aki fölött már nincs más”, és nézzünk mélyre, köszönetet mondva elődeinknek, akik szerették ezt a templomot. Balog Zoltán utalt arra, hogy a református egyház és Debrecen címere nemcsak hasonlít, hanem „majdnem fedi egymást” benne a főnixmadárral, s most főnixként újult meg a Nagytemplom is.
Ha egy hálaadó istentisztelet lehet projektzáró esemény, akkor nem csupán a pénzt, a téglákat, a folyómétereket, a műszaki paramétereket kell látni, hanem továbbtekintve azt a célt, hogy emberi, hitbéli közösség a jövőjét építi újjá az egyházért, a nemzetért, mindannyiunkért – fejtette ki Balog Zoltán.
Hozzátette: azért kell, hogy újjáépüljön a református Nagytemplom és minden templom, mert ezek a közösségek, ezek a falak megtartó erőnek bizonyultak a mi és elődeink életében.
Kósa Lajos (Fidesz–KDNP), Debrecen polgármestere korszakváltás jeleként értékelte a református Nagytemplom teljes felújítását.
A politikus szerint ugyanis kifulladóban vannak Európában azok az eszmék, értékek, amiben mi is hittünk a rendszerváltáskor, de ismét kiderült: „ideig-óráig lehet kergetni illúziókat szabadságról, izmusokról, kísérletekről”, s amikor azok kifulladnak, „eljön a pillanat, s egyszerűen fel kell újítani a templomokat, vissza kell térni a gyökerekhez”.
A református Nagytemplom európai uniós támogatással történt megújulása jelképe annak, hogy Európában is találjunk vissza arra az útra, amelyre mi, magyarok Szent István vezetésével léptünk – mondta Kósa Lajos megjegyezve, a büszkeség mellett ne feledjük, egyedül Istené a dicsőség!
Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök az ünnepi köszöntőket megelőző igehirdetésében arról beszélt: „minden ilyen ünnep arra is jó, hogy kiszabadítson bennünket az aktualitások diktátumából”.
„Látva a megújulást, tudjunk eljutni ahhoz, ami Isten vándorló népének életét jellemzi ebben a világban” – figyelmeztetett a püspök, megemlítve azokat, akiknek lebombázták a templomát, akik menekülésre kényszerülnek, mert üldözik őket keresztyénségükért. Bölcskei Gusztáv a Szentírást idézve szólított fel az elesettek, a „megfáradt kezek” támogatására, az „egyenes ösvényen járjatok” parancsára.
„Addig van közünk ahhoz, amit keresztyénségnek mondunk, amíg Krisztushoz van közünk” – hirdette a megújult református Nagytemplom szószékéről a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.
A Debreceni Református Nagytemplom teljes külső-belső felújítása csaknem egymilliárd forint uniós és hazai forrásból valósult meg. A munkák során lecserélték a külső vörösréz lemezborítást, belül a templom új mészkőburkolatot és korszerű LED-világítást kapott.
Megújultak a templom kiállításai, látogathatóvá tették a keleti tornyot, amelyben liftet is elhelyeztek. Érdekessége a felújításnak, hogy ezentúl bárki beleélheti magát az egykori tűzfigyelő emberek életébe, akik a keleti toronyban lévő szobából figyelték, hogy hol lobban fel a láng a városban.
A templomlátogatók a felújítás eredményeként kiléphetnek a harangok melletti panorámajárdára, amely a két tornyot köti össze, s onnan tekinthetnek le Debrecen főterére – ismertette a részleteket Oláh István lelkész. A hálaadó rendezvény végén Bölcskei Gusztáv bemutatta Szabadi István – Hapák József Tanúság hajléka című, a református Nagytemplomról készült könyvét.
