Egy zsidó vezető mindig kapcsolatba kerül a hatalommal és felmerül benne a kérdés, meddig tart a hatalommal való kooperáció és honnan kezdődik a hatalommal való kollaborálás. Ez ma is fontos etikai kérdés. Sőt a legutóbbi hetek fejleményei alapján mondhatom, hogy napi kérdés a zsidó közéletben – fogalmazott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke A pesti gettó története című könyv bemutatóján.
A szervezet vezetője szavaival feltehetően a Mazsihisz és a kormány közt a holokauszt-emlékév nyomán kialakult feszültségekre, valamint Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz korábbi ügyvezető igazgatójának mind a zsidó közösségen kívül, mind azon belül jelentős felháborodást kiváltó miniszteri tanácsadói kinevezésére utalt. Zoltai – aki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója lett – áprilisban önként mondott le a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) illetve a Mazsihisz ügyvezető igazgatói pozíciójáról, arra hivatkozva, hogy megviselte a megszállási emlékmű körüli vita.
A Mazsihisz még év elején hirdetett bojkottot a kormány holokausztemlékév-programja ellen. Heisler a rendezvényen ismét nyomatékosította, ma is küzdeni kell, hogy az emlékezetpolitika hitelesen kezelje a történelem talán legsötétebb korszakát.
Lévai Jenő könyvét először 1946-ban adták ki, annak újbóli megjelentetését Budapest Erzsébetváros Önkormányzata vállalta. A mű szerzője újságíró volt, aki a Zsidó Tanács feljegyzései, korabeli dokumentumok, visszaemlékezések és személyes élményei alapján számol be arról, hogy a nyilas hatalomátvételtől kezdve milyen küzdelmet folytattak a budapesti zsidóság megmentéséért a zsidó vezetők. A könyv előszavát Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere írta, aki a könyvbemutatón is jelen volt. Kísérő tanulmányokat készített hozzá Varga László történész, illetve Dési János újságíró, aki távoli rokona Lévai Jenőnek.
Ismert, az erzsébetvárosi önkormányzat idén május 8-án kötött együttműködési megállapodást a Mazsihisz-szel, illetve a BZSH-val a magyarországi holokauszt 70. évfordulójának alkalmából indítandó helyi programsorozat szervezésére. Ennek részeként a tervek szerint fel fogják építeni a zsidó helytörténeti tárat a Csányi utca 5. szám alatt. A félmilliárd forintos beruházásra a önkormányzati vagyonkezelő zrt.-je 70 milliót nyert a Civil Alaptól.
