A nyomozást ez után a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda rendelte el, az államtitoknak minősülő eljárásról azonban az Országos Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata nem közölt egyéb részleteket. A lapunknak adott válaszokból a tényálláson kívül csupán az derült ki, hogy az eljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja. A Magyar Nemzet március elején számolt be arról, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén elhangzott: Gyurcsány Ferenc az MSZP balatonőszödi frakcióülésén 2006 májusában elmondott beszédének nyilvánosságra kerülését vizsgáló titkosszolgálati műveleti iratok közül az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai nem találnak 22 tételnyi, legalább száz oldalt kitevő dokumentumot.
Mint az az ülésen kiderült, az iratoknak a Gyurcsány-kormány idején, 2007 novemberében veszett nyomuk, miután Szilvásy György akkori titokminiszterhez kerültek. Emlékezetes: az AH február 20-án oldotta fel az őszödi beszéd ügyében a jogelőd Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) folytatott vizsgálat dokumentumainak titkosítását, és nyilvánosságra hozták a Gyümölcsöskert és a Gerilla fedőnevű akciók összefoglaló jelentéseit. A műveleti iratokból kiderült, hogy a beszédet Gyurcsány Ferenc tudtával és közreműködésével szivárogtatták ki, hogy eltereljék a figyelmet a megszorításokról. Az NBH a később Bolíviában meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardóval azonosítható, Guevara nevű célszemélyre hivatkozva azt is megállapította, a beszéd kiszivárogtatója egy MSZP-s politikus, aki a kormányfővel és a frakcióval egyeztetve szervezte meg a hanganyag nyilvánosságra hozatalát.
A hiányzó iratokkal kapcsolatban a Népszabadság írta meg, hogy az akkor a Galambos Lajos vezette NBH 2006 őszén indított vizsgálatot, amely utódja, Laborc Sándor hivatali ideje alatt ért véget. A lap szerint a hiányt már az MSZP-s kormányzati ciklusban észlelte az elhárítás illetékes osztályvezetője, aki ezt jelezte is feletteseinek, ám végül nem történt semmi. A nyilvános összefoglaló jelentésekből kiderült, a dokumentumokat 2007 májusában, illetve 2009 júliusában írta alá az NBH akkori osztály-, valamint főosztályvezetője. A naplózott iratok sorsáról a nemzetbiztonsági bizottság márciusi ülése után az volt biztosan tudható, hogy a hiányzó 22 tételt 2007 novemberében Laborc a titokminiszternek referálva terjesztette fel.
A dokumentumok ezután a naplóban fel nem tüntetett személy utasítására ismeretlen helyre kerültek. Gyurcsány Ferenc tagadta, hogy köze lett volna a beszéd kiszivárogtatásához, és 2011 júniusában egy Mesterházy Attilának eljuttatott lezárt borítékban állítása szerint meg is nevezte, hogy szerinte ki az a három vezető szocialista politikus, aki közreműködött a hanganyag nyilvánosságra kerülésében. Az MSZP elnöke nem olvasta el a volt kormányfő írását, hanem – mint azt bejelentette – egy iratmegsemmisítőn ledarálta a küldeményt. Az AH korábban 13 szigorúan titkos minősítéssel ellátott hiányzó dokumentum tartalmát már beazonosította, azonban kilenc irat megállapításairól csak a két összefoglaló jelentésben rögzítettek, illetve a hiányzó iratok iktatószáma és egyéb adatai alapján vonhattak le következtetéseket.
