Példa nélküli, amit a két totalitárius diktatúra tett

Kövér László szerint „a Nyugatnak nevezett világ” cinkosa volt a Lengyelországban történt népirtás elkövetőinek.

NT
2014. 09. 24. 11:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A házelnök ünnepi beszédében kiemelte: a mostani kiállítás is az ezeréves magyar–lengyel sorsközösséget hivatott erősíteni, s egyúttal az európai közös emlékezetet hivatott éltetni, egy olyan korban, „amelyben még mindig túl sok a cinizmus, túl sok a hanyagság, túl sok a gonosszal való cimborálás”.

Kövér László rámutatott: az európai történelemben sokszor fordult elő, hogy két ország közösen leigázott egy harmadik államot, de az példátlan, ahogy a két – látszólag homlokegyenest ellentétes ideológiájú – totalitárius diktatúra, a nácizmus és a kommunizmus 1939-ben közösen lerohanta Lengyelországot. Tette mindezt „a Nyugatnak nevezett világ” reálpolitikának álcázott cinizmusától és tétlenségétől kísérve – fejtette ki. Hozzátette: Európában és a nagyvilágban sokszor előfordultak tudatos és szervezett népirtások, de a tények és az igazság feltárásának megakadályozása érdekében egyetlen népirtást követően sem segédkezett az elkövetőknek „a Nyugatnak nevezett világ” reálpolitikának nevezett politikai cinkossággal.

Kövér László azt mondta, hogy a rossz megcselekvésének és elfogadásának egyik tragikus európai fordulópontja egy szóban így foglalható össze: Katiny.

A lengyel katonai és értelmiségi elit ellen elkövetett tömeggyilkosság ténye, annak példátlan előzményei és szintén példátlan évtizedes utóélete Katinyt különösen megrendítő jelképpé teszik – fűzte hozzá, felidézve, hogy 1940-ben a Szmolenszkhez közeli Katinyban és más helyszíneken a szovjet NKVD osztagai csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost és tisztviselőt öltek meg. Sztálin parancsára tudatosan, előre kitervelten tették mindezt, azzal a szándékkal, hogy lefejezzék a lengyel katonai és polgári elitet, és megtörjék a lengyel értelmiség gerincét.

Kövér László szólt arról is, hogy a mai ismeretek szerint a tömegsírokba temetett áldozatok közt legalább két magyarországi is volt: Kuehnel Oszkár Rudolf, aki 1897-ben, Brezánban látta meg a napvilágot, Magyarországról Lengyelországba kivándorolt német szülők gyermekeként lett jó lengyel hazafi. A másik, a budapesti születésű, filozófiai végzettségű Korompay Emánuel, a Varsói Egyetem első magyar nyelvi lektora, a magyar tanszék megalapítója, akinek a nevéhez az első lengyel–magyar szótár elkészítése is fűződik.

Az Országgyűlés elnöke utalt arra is, hogy szerdán a magyar és a lengyel parlament határozatot fogad el a lengyel menekültek befogadásában, a Magyarországon menedéket talált lengyelek segítésében kulcsszerepet játszó idősebb Antall József halálának 40., valamint Henryk Slawik mártírhalálának 70. évfordulója emlékére.

Maria Panczyk-Pozdziej, a lengyel szenátus alelnöke úgy fogalmazott: a kiállítás azt üzeni a világnak, „soha többet nem akarnak ilyen háborút, ilyen rosszat átélni, megélni, túlélni”. Hozzátette: a lengyelek számára Katiny egyfajta mementó, a háború utáni években kiejteni sem volt szabad a szót, annak ellenére, hogy anyák, gyermekek, feleségek tízezrei maradtak magukra. Ezeket az embereket kizárták a társadalomból és elfeledésre ítélték. Akkoriban úgy tűnt, hogy idők végezetéig feledésbe merülnek, nem lehet rájuk emlékezni – fejtette ki az alelnök, hozzátéve: 25 éve megnyílt a lehetőség, hogy a túlélőkre is emlékezzenek, akik nem kisebb hősei a lengyel nemzetnek, mint azok, akiket elpusztítottak Katinyban.

Kitért arra is, hogy az áldozatok hozzátartozói Katyni Családok néven egyesületekbe tömörültek, őket a lengyel állam óvó tekintete kíséri. Szerinte „a magyaroknak is megvan a maga Katinya”, a két nép históriája nagyon sok hasonló vonással bír, talán ezért is érti meg egymást ilyen jól a lengyel és a magyar nemzet, ezért barátkozik.

Az alelnök háláját fejezte ki amiért a magyar állam emlékezik Katinyra, és köszönetet mondott Kövér Lászlónak is a kiállításért. A tárlat egy héten át tekinthető meg a Képviselői Irodaház aulájában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.