Semjén Zsolt kiemelte, szenvedéllyel oktatják a diákokat, s a legújabb ismeretek átadásához is a legrégebbi tradíciókat felhasználva nyúlnak az intézményben, amelyben például egyfajta egyenruhával is megjelenik a hajdani és a jövőbeni hallgatók közösségéhez tartozás, az alma mater történelmisége pedig „az az értéktöbblet, amit nem lehet semmi mással pótolni”. „A tradíciók ápolása olyan karizmája és karaktere a soproni egyetemnek, amire büszke lehet”, jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy a volt és jelenlegi diákok kötődése az a fundamentum, ami az egyetem jövőjét jelenti.
Fekvésével az egyetem „predesztinálva van a hűségre és a nemzethűségre”, amiben a felvidéki örökség is szerepet kap, hiszen az intézmény megérte a Szent István-i Magyarország szétszakítását és a gyökerek elvágásának kísérletét, „de ahogy mi egy nemzetnek vagyunk a tagjai, úgy a soproni diákok is egy egyetemnek a polgárai, függetlenül attól, hogy a történelem viharai hova húzkodták a határokat vagy hova üldözték el őket”, emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Faragó Sándor, az intézmény rektora az eseményen azt emelte ki, az egyetem mind felszereltségében, mind szakemberbázisában alkalmas arra, hogy a legmodernebb tudást adja meg hallgatóinak, akik közül mintegy 2700-an kezdik meg elsőévesként tanulmányaikat az öt központ valamelyikében.
Kiemelte: az elmúlt hét esztendőben mintegy 20 milliárd forintnyi fejlesztés zajlott az egyetemen, jelenleg is másfél tucatnál több projekt fut. A rektor megemlítette, a 280. tanévét kezdő egyetem nem csupán szakembereket, de „jó embereket is nevelt”, példaként hozva az 1921-es nyugat-magyarországi felkelést, amely lehetővé tette, hogy népszavazást követően Magyarországhoz tartozzon Sopron városa. Utalt arra, hogy a harcokban az egyetem négy diákja életét áldozta a hazáért.
