Az avatóünnepségen a főpolgármester arról beszélt: a cél, hogy kényelmes várost hozzanak létre, amelynek fontos ismérve a hatékonyság. Tarlós István felidézte, hogy korábban kényelmetlenül, sorakozás után, egy kis rácsos ablaknál lehetett a papíralapú jegyeket, bérleteket megvenni. Elmondta, hogy már négy modern BKK-ügyfélközpont működik, és továbbiakat is létesítenek, emellett 170-180 érintőképernyős automatánál kártyával is lehet vásárolni.
A termináloknál szinte minden jegy- és bérlettípus megvásárolható, és a későbbi elektronikus jegyrendszer csipkártyáit is fogadni tudja – folytatta a főpolgármester, hozzátéve, hogy a következő ciklus végére 300 ilyen automata működik majd Budapesten.
Tarlós István kitért arra is, hogy a jegy- és bérletárak a rendszerváltás óta először csökkentek, és ez az ellenzéki aggályok ellenére nem okozott bevételcsökkenést, a szocialista - szabad demokrata éra végén 49,5 milliárd forint származott ezekből a bevételekből, tavaly pedig 57 milliárd.
A Földalatti Vasúti Múzeumról szólva azt mondta: tiszteli „a nem szeretett politikai korszak” fővárosi közlekedési múltját. Az új fogadóteremben pótolták a hiányzó elemeket, felújították a Zsolnay-burkolatokat. Megjegyezte: Budapest hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióját Balázs Mórról, a villamosvasút első igazgatójáról, a földalatti tervének megalkotójáról nevezték el.
