Aránytalan mértékű beleszólást biztosít a HÖK-nek az intézmények ügyeibe a felsőoktatás törvény – állapította meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), miután vizsgálta a felsőoktatási intézmények működését. A lapunk birtokába került jelentésben arra hívják fel a figyelmet, több jogszabály-módosítás is indokolt lenne az egyetemi és főiskolai diákképviseletek működésével összefüggésben. Emlékeztettek arra, hogy az intézmények legfőbb döntéshozó szerveiben, a szenátusokban legalább 20, legfeljebb 25 százalékos lehet a hallgatók aránya, ami azt eredményezi, hogy bizonyos esetekben a diákoknak együtt jóval nagyobb érdekérvényesítési lehetőségük van, mint az adott ügyben érintett kari delegáltaknak.
A hivatal szerint ezért néhány – legfeljebb három – főben kellene maximalizálni a szenátusba delegált hallgatók számát, mert így „elkerülhető lenne a HÖK aránytalan szerepe olyan gazdasági vagy szakmai döntések meghozatalában, amelyekhez sem megfelelő rálátásuk, sem megfelelő felkészültségük nincsen”. A Kehi szerint a hallgatók juttatásairól szóló kormányrendeletben pontosan meg kellene határozni a diákképviseletek támogatásának mértékét. Indoklásként jelzik: a vizsgált négy évben az ELTE 500 millió forint támogatást biztosított hallgatói önkormányzatának, míg a kevesebb mint feleannyi diákot tömörítő Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) csak 65,8 milliót. Ilyen mértékű eltérés pedig a hivatal szerint már nem magyarázható a hallgatók és a karok számával.
A visszaélések megelőzése céljából indokolt a HÖK szervezeti kereteinek ( ) és az ellátott feladatok, hatáskörök jogszabályi szintű meghatározása – folytatódik a dokumentum, amely emlékeztet a HÖK-ök gazdálkodásával kapcsolatban feltárt szabálytalanságokra is, például arra, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem vagy az NYME esetében több tíz millió forinttal nagyobbak voltak a HÖK-ös bevételek, mint amennyi az intézmény könyveiben megjelent, és mint amennyit a HÖK igazolni tudott.
Ha a döntéshozók megfogadják a hivatal javaslatait, akkor bekerülhet a felsőoktatási törvénybe, hogy a HÖK-ök legalább kétévente történő ellenőrzéséért felelős a rektor, illetve kinevezése után a kancellár, de rögzítenék azt is, hogy a HÖK évente köteles elszámolni a bevételeiről, sőt öt évig meg kellene őriznie a kiadásokat alátámasztó dokumentumok másolatát.
