Aránytalan mértékű beleszólást biztosít a HÖK-nek az intézmények ügyeibe a felsőoktatás törvény – állapította meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), miután vizsgálta a felsőoktatási intézmények működését. A lapunk birtokába került jelentésben arra hívják fel a figyelmet, több jogszabály-módosítás is indokolt lenne az egyetemi és főiskolai diákképviseletek működésével összefüggésben. Emlékeztettek arra, hogy az intézmények legfőbb döntéshozó szerveiben, a szenátusokban legalább 20, legfeljebb 25 százalékos lehet a hallgatók aránya, ami azt eredményezi, hogy bizonyos esetekben a diákoknak együtt jóval nagyobb érdekérvényesítési lehetőségük van, mint az adott ügyben érintett kari delegáltaknak.
A hivatal szerint ezért néhány – legfeljebb három – főben kellene maximalizálni a szenátusba delegált hallgatók számát, mert így „elkerülhető lenne a HÖK aránytalan szerepe olyan gazdasági vagy szakmai döntések meghozatalában, amelyekhez sem megfelelő rálátásuk, sem megfelelő felkészültségük nincsen”. A Kehi szerint a hallgatók juttatásairól szóló kormányrendeletben pontosan meg kellene határozni a diákképviseletek támogatásának mértékét. Indoklásként jelzik: a vizsgált négy évben az ELTE 500 millió forint támogatást biztosított hallgatói önkormányzatának, míg a kevesebb mint feleannyi diákot tömörítő Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) csak 65,8 milliót. Ilyen mértékű eltérés pedig a hivatal szerint már nem magyarázható a hallgatók és a karok számával.
A visszaélések megelőzése céljából indokolt a HÖK szervezeti kereteinek ( ) és az ellátott feladatok, hatáskörök jogszabályi szintű meghatározása – folytatódik a dokumentum, amely emlékeztet a HÖK-ök gazdálkodásával kapcsolatban feltárt szabálytalanságokra is, például arra, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem vagy az NYME esetében több tíz millió forinttal nagyobbak voltak a HÖK-ös bevételek, mint amennyi az intézmény könyveiben megjelent, és mint amennyit a HÖK igazolni tudott.
Ha a döntéshozók megfogadják a hivatal javaslatait, akkor bekerülhet a felsőoktatási törvénybe, hogy a HÖK-ök legalább kétévente történő ellenőrzéséért felelős a rektor, illetve kinevezése után a kancellár, de rögzítenék azt is, hogy a HÖK évente köteles elszámolni a bevételeiről, sőt öt évig meg kellene őriznie a kiadásokat alátámasztó dokumentumok másolatát.
A változásokat az ELTE fonyódligeti gólyatáborában történtek indították el, amikor egy résztvevő lányt megvert és megerőszakolt az egyik szervező, aki az eset kiderülése után szinte azonnal előzetesbe került. Az ELTE rektora elnézést kért minden hallgatótól, és belső vizsgálatot rendelt el, az oktatási jogok biztosa pedig hivatalból országos vizsgálatot indít az egyetemi és főiskolai gólyatáborok szervezése és lebonyolítása ügyében.
Az emberi erőforrások minisztere azt kezdeményezi, számítson minősített tételnek a büntető törvénykönyvben, ha valaki oktatási intézményben, illetve intézmény által szervezett programon nemi erkölcs elleni bűncselekményt követ el.
