Palkovics László erről az ELTE 380. tanévnyitóján beszélt pénteken Budapesten, kifejtve: nem hisz abban, hogy az egységes felsőoktatás egyes elemeit egymás rovására kellene fejleszteni. Kiemelte: világossá kell tenni, hogy a főiskola nem kisegyetem vagy előegyetem, hanem egy másik fajta intézmény, aminek ugyanolyan missziója van, mint az egyetemeknek. Szükség van kiváló egyetemekre, de szükség van főiskolákra is, és ez különösen igaz azokra a kisebb vidéki intézményekre, amelyek az oktatáson, kutatáson túl jelentős szerepet látnak el a közösségszervezési, vidékfejlesztési feladatokban – jelentette ki Palkovics.
Az államtitkár úgy fogalmazott, a felsőoktatás világa ma ismét mozgásban van, intézmények jöttek létre, hamarosan elindulnak a duális képzések és bevezetik a kancellári rendszert. Azt mondta, bár utóbbitól sokan tartanak, ő ebben komoly lehetőséget lát például a hatékonyságnövelés terén. Jelezte, hogy hamarosan megtörténnek az első kinevezések, és az érintettektől azt kérte, segítsék a kancellárok munkáját a sikeres együttműködés érdekében.
Mezey Barna, az ELTE rektora az egyik gólyatáborban a közelmúltban történt erőszakkal összefüggésben elmondta: a hallgatói önkormányzatiság több elemét újra kell gondolni, ezt már a HÖOK is felvette. Rögzítette, az egyetem vezetése őszintén sajnálja a történteket, gyors és határozott lépéseket tettek, megerősítették a morális értékrendjüket. Hiszi, hogy az ELTE képes megőrizni reputációját a magyar felsőoktatásban – tette hozzá.
Nyugodt gazdálkodási körülmények között kezdi meg a most induló tanévet az idén tízéves Budapesti Corvinus Egyetem – hangzott el az intézmény ünnepi szenátus ülése előtti sajtótájékoztatón pénteken a fővárosban. Rostoványi Zsolt rektor kiemelte: tíz éve vette fel az egyetem a jelenlegi nevét, amely idén már negyedik alkalommal nyerte el a Super Brands címet.
Az egyetem a magyar felsőoktatás egyik vezető intézménye, diplomáik értéke az egyik legmagasabb, és kiemelt a hallgatói érdeklődés a meghirdetett szakok iránt. Minden évben sikerült a hallgatók számát növelni – összegzett.
Szántó Zoltán, oktatásirektor-helyettes úgy fogalmazott: tíz év, több mint 60 ezer hallgató, ebből közel tízezer külföldi diák. 2004-ben 54 képzésük volt, ma már 96-ra nőtt a számuk. Tíz éve 13 800, idén 14 500 hallgatója van az egyetemnek, közülük 1700 külföldi.
Az egyetem stratégiájából a nemzetközivé válást jelölte meg fő célként, s jelezte: ötről huszonhatra nőtt az angol nyelvű programok száma az elmúlt tíz esztendőben. Emellett német és francia nyelvű kurzusokat is kínálnak, és tíz kettősdiploma-programot gondoznak külföldi partnerekkel.
Értékelése szerint az egyetem megtartotta és erősítette pozícióit, emellett a művészeti, pedagógiai és műszaki területen is értek el eredményeket.
A mostani tanévben több mint négyezer hallgatót vettek fel a pótfelvételivel együtt, ehhez jönnek még a külföldi hallgatók. Több helyen folytatnak külhoni képzéseket is, amelyeket a magyar állam ösztöndíjjal támogat.
Palkovics László tudományosrektor-helyettes közölte: évi másfél-két milliárdot tesznek ki a beérkező pályázati források, ez egyötöde-egyhatoda az egyetemi költségvetésnek. Megerősítették a minőségbiztosítási rendszert, négyszeresére nőtt a minőségi publikációk száma – jelezte.
Pavlik Lívia gazdasági igazgató azt mondta: nyugodt gazdálkodási körülmények között nyílik meg a tanév, ami az elmúlt nyolc hónap „fáradtságos munkájának eredménye”. Ez volt az első olyan nyári időszak, amikor nem kellett az állami támogatás terhére előleget lehívnia a fenntartótól – jelezte. Az állami támogatás összege éves szinten hatmilliárd, ennek ötven százalékát a fenntartó biztosította, és bíznak ebben az év második felében is. Reméli, hogy fejlesztési forrásokat kapnak a felsőoktatási struktúraátalakítási alapból is – mondta.
