Az Ab előtt a devizahiteles-törvény

Kedden kezdenek tárgyalni róla, de nem valószínű, hogy már a jövő héten döntés is születik az ügyben.

Az indítványok felvetik, hogy a törvényhozó a 2008-as gazdasági és pénzügyi válságra hivatkozva avatkozik be a jogviszonyokba, ezért érhetetlen, miért éppen 2004. május elsejére visszamenő hatállyal módosítja a szerződéseket. A törvény az indítványozók szerint korlátozza a tisztességes eljáráshoz fűződő jogokat például azzal, hogy szűk határidőket szab. Eljárási szabályai pedig – egyebek mellett azzal, hogy nincs helye hiánypótlásnak vagy a per szüneteltetésének – sértik a fegyverek egyenlőségének jogát, mert az alperesnek kedveznek. Egyes Ab-hez forduló bírák szerint nem volt kellő felkészülési idő, ezzel sérült a jogbiztonság elve, valamint a törvény sérti a jogorvoslathoz való jogot azzal, hogy lerövidíti a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőket.

Trócsányi László igazságügyi miniszter szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.

Trócsányi László – aki 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt – az Ab elnökének és főtitkárának címzett tizenhét oldalas levelében tizenegy pontban fejti ki részletes jogi álláspontját a bírói indítványban foglaltakkal kapcsolatban.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Ab-n megtámadott, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény nem mond ki új anyagi jogi szabályokat, nem állapít meg új jogelveket, csupán a kúriai jogértelmezést kodifikálja. Így szerinte nem is lehet szó visszamenőleges hatály alkalmazásáról, hiszen a jogegységi határozat a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, több mint két évtizeddel ezelőtti európai közösségi irányelvben foglalt értelmezést vette alapul, amely Magyarország uniós csatlakozásával a magyar jog részévé vált.

A miniszter szerint a megtámadott törvény legfontosabb célja, hogy a több százezer fogyasztónak ne kelljen külön-külön évekig pereskednie, hanem néhány tucatnyi pénzügyi intézmény által kezdeményezett, várhatóan fél éven belül lezáruló eljárásban dőljenek el a vitás kérdések. Trócsányi László szerint a pénzügyi intézmények nem törekedtek arra, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően megteremtsék a jogok és a kötelezettségek egyensúlyát a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között.

A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja – szeptember 22-ei dátumozású – több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellenes.

Mindeközben számos bankper került tegnap is a bíróság elé, a Fővárosi Ítélőtábla azonban több esetben elhalasztotta határozatának kihirdetését. Október 21-én ismerheti meg a közvélemény a Magyar Cetelem Bank Zrt., az FHB Jelzálogbank Nyrt., az FHB Kereskedelmi Bank és a Budapest Autófinanszírozási Zrt. magyar állam ellen indított devizaperének másodfokú ítéletét. Egy nappal később, október 22-én közli a bíróság a CIB Ingatlanlízing Zrt., valamint az Erste Bank Zrt. ügyét eldöntő határozatot. A tábla a Sopron Bank Burgenland Zrt. perében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, eszerint tisztességtelenek a pénzintézet szerződési feltételei. Így végződött tegnap a Pannon Takarék Bank ügye is.

Varga Mihály csütörtökön arról beszélt, hogy a devizahitelesek problémájának megoldásakor sikerült megtalálni az egyensúlyt: a bankok működése nem kerül veszélybe, de rendezni lehet azt a súlyos adósságot, amivel a bankrendszer tartozik az ügyfeleknek. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a banki elszámoltatás kapcsán szóban forgó ezermilliárd forint az adósoktól tisztességtelenül elvett pénz, és döntésében a Kúria mondta ki, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el.

A tárcavezető felidézte azt is, hogy az elszámolási törvény november elsején lép hatályba, akkortól tisztázható, hány ügyfélnek és mekkora összeg jár vissza. Hozzátette: a kormány egyeztetett a bankszövetséggel, miképpen bonyolítható le leggyorsabban a visszafizetés. A pénzintézetek esetleges kivonulását firtató kérdésre Varga Mihály úgy reagált: minden szereplő itt akar maradni, Magyarország eszerint még mindig bankparadicsom.