Ezért kellett Hóman Bálintnak bűnhődnie

Megkezdődött a perújítási eljárás a Fővárosi Törvényszéken hétfőn Hóman Bálint ügyében.

Egy évtizede Hóman Bálint akkor még élő fia kezdeményezett perújítást, sikertelenül. A jelenlegi eljárást Harmath Kálmán, az elítélt oldalági rokona indította el. Perújítási eljárásra akkor van lehetőség, ha olyan új bizonyíték merül fel, amelynek alapján valószínűsíthető az elítélt felmentése vagy büntetésének jelentős enyhítése. Jelen ügyben ezek feltehetően a történész szakértői vélemény, illetve a több mint fél évszázaddal ezelőtti perben nem vizsgált dokumentumok lehetnek.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaszi döntése nyomán kezdődött el a törvényszéken az elsőfokú eljárás. Hétfőn a bíró ismertette az 1946-os ítéleteket, amelyek háborús bűntett miatt sújtották életfogytiglannal Hóman Bálintot, lényegében azért, mert vezető állásban elősegítette, illetve nem akadályozta meg az ország háborúba sodródását, a Bárdossy-kormány tagjaként 1941. június 26-án megszavazta Magyarország hadba lépését a Szovjetunióval.

A perújítást kezdeményező és az ügyész álláspontja egyaránt az, hogy háborús bűntettet csak szándékosan lehet elkövetni, vizsgálni kell tehát, hogy Hóman Bálint milyen ismeretek birtokában szavazott 1941. június 26-ai kormányülésen és egyáltalán miről, hiszen ma már ez sem egyértelmű. Egyes vélemények szerint a minisztertanács csupán megállapította a hadiállapot beálltát az aznap történt légitámadások, például a kassai bombázás és egy vonatszerelvény elleni repülőtámadás után néhány órával.

A többtucatnyi halálos áldozatot követelő légitámadásokat a magyar kormányzat casus bellinek – háborút előidéző ok vagy ürügy – tekintette. Megoszlik a történészek véleménye arról, hogy milyen gépek követték el a magyar területek elleni támadást, és kinek állhatott érdekében.

A hétfői tárgyaláson az ügyész egyebek között azt a kérdést tette fel a történész szakértőnek, hogy kik voltak jelen az ominózus kormányülésen, volt-e akkor olyan információ, amely kérdésessé tette, hogy szovjet gépek bombáztak, mit tudtak a Szovjetunió reakcióiról, mennyi külpolitikai mozgástere volt a magyar vezetésnek, figyelembe véve a német szövetséget. Ha szovjet bombázás volt, mennyire volt szükségszerű a hadba lépés, továbbá mennyire lehetett valós ok, illetve mennyire lehetett kapóra jövő hivatkozás a kassai bombázás egy Magyarország vélt érdekeit szolgáló, Szovjetunió elleni hadba lépéshez.

Varga István ügyvéd, korábban több cikluson át fideszes országgyűlési képviselő, a perújítást kezdeményező jogi képviselője tárgyalótermi felszólalásában azt mondta, hogy a kormányülésen csupán deklarálták, hogy beállt a hadiállapot, és ezt vette tudomásul másnap a törvényhozás. Az ügyvéd azt is elmondta: Hóman korabeli nyilatkozata szerint csak a háború után hallott arról a lehetőségről, hogy a háborús okként szolgáló légitámadást esetleg nem is szovjet gépek hajtották végre. Varga István szerint Hóman Bálint közéleti szerepléseit ismerve nem szélsőjobboldali, még csak nem is jobboldali, hanem középen álló politikus volt, akinek azért kellett bűnhődnie, mert a Klebelsberg Kunó – a Bethlen-kormány kultuszminisztere – által az 1920-as években elindított kultúrpolitikát folytatta.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a perújítási eljárás célja Hóman Bálint rehabilitálása, hogy legalább a becsületét visszaadják. Az eljáró bírói tanács az ügyész és a perújító kérdései mellett arra is választ vár a történész szakértőtől, hogy összességükben miként értékelhetők Hóman politikai beszédei, cikkei, milyenek voltak az eset körülményei, illetve mit lehet tudni a kassai bombázásról.

A hétfői tárgyaláson a törvényszék a Veritas Történetkutató Intézetben dolgozó Ujváry Gábor történészt kérte fel szakvélemény elkészítésére, ennek határideje az év vége. A bíróság lehetőséget adott arra, hogy a szakértő egyes részkérdések tisztázására másokat is bevonjon a munkába. A következő tárgyalást a szakvélemény benyújtása után, várhatóan jövő év elején tartja a bíróság, és feltehetően a szakértőt hallgatják meg.

Hóman Bálint 1885-ben született a fővárosban, a két világháború közötti magyar történettudomány kiemelkedő alakja, egyetemi tanár, 1918-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1929-től rendes tagja, 1933 és 1945 között igazgatója, az 1920-as évek elején állt a Országos Széchényi Könyvtár, majd a Nemzeti Múzeum élén. A Hóman–Szekfű néven emlegetett reprezentatív magyar történelmi összefoglalás kezdetektől 15. századig tartó fejezeteit Hóman írta, a többit Szekfű Gyula.

Hóman Bálint nem csupán kormánytag, hanem parlamenti képviselő is volt. Ezt a pozícióját a nyilas hatalomátvétel után is megtartotta. A szovjet hadsereg elől Németország felé menekült, és amerikai fogságba került. Népbírósági perében Szekfű Gyula és Kosáry Domokos történész – aki a rendszerváltás után az MTA elnöke volt – is kiállt mellette.