Sok ügyfél panaszkodik arról, hogy a bankok éppen most mondják fel a hitelszerződését, amikor alig néhány nap múlva életbe léphet az ezzel kapcsolatos tilalom – adta hírül az Azénpénzem.hu szakportál. Azért állhatott elő ez a helyzet, mert a szerződések felmondását és a végrehajtásokat, kilakoltatásokat is megakadályozó elszámoltatási törvényt az Országgyűlés már elfogadta ugyan, a köztársasági elnök azonban még nem írta alá, s így nem jelenhetett meg a Magyar Közlönyben, ami pedig a hatálybalépés feltétele.
– Van logika abban, hogy a törvény hatálybalépése előtt szeretnék megszüntetni a pénzintézetek a véglegesen menthetetlennek ítélt kölcsönszerződéseket – nyilatkozta lapunknak a BankRáció.hu pénzügyi szakportál elemzője. Gergely Péter felhívta a figyelmet: azonnali felmondás esetén még a hitelfelmondási tilalom életbelépése előtt megkezdődhet az árverési, illetve végrehajtási folyamat, míg a hatálybalépés után több mint egy évvel kitolódhat. S miután az adós jelenleg is fizetésképtelen, és nagy valószínűséggel a jövő évi forintosítás idején is az lesz, várható lépés a bankok részéről a szerződés megszüntetése.
A szakértő szerint a felmondás, és az azonnali visszafizetés – annak lehetetlensége esetén az árverés, illetve a végrehajtás – réme elsősorban azokat fenyegeti, akik legkevesebb 90 napos fizetési elmaradásban vannak. Jogszerűen ugyanis csak úgy tudja felmondani a pénzintézet a hitelszerződést, ha bizonyítani tudja, megrendült az adós anyagi helyzete, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy hosszabb ideje képtelen fizetni a törlesztőrészleteket. A szakértő szerint ugyanakkor miután a felmondott szerződések után a hitelösszegnek csak töredékét, jó esetben felét kaphatja vissza az árverés vagy végrehajtás után, csak a végső esetben nyúl ehhez az eszközhöz a bank.
Az azonnali felmondások megkezdésére utal az is, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja is sürgeti a jogszabály életbelépését. Rogán Antal frakcióvezető tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, levélben fordultak Áder Jánoshoz: ne engedjen a nyomásnak, és írja alá a jogszabályt. A politikus a fair bankrendszer kiépülését biztosító jogszabálytervezetről szólva kijelentette, az igazságügyi tárca megkezdte annak kidolgozását.
A cél az, hogy átlátható és számon kérhető feltételeket teremtsenek a hitelezés területén – emlékeztetett Rogán Antal, majd hozzátette: a tervezetről várhatóan november elején tárgyal a frakció, s a képviselőcsoport ülésén a devizahitelek forintosításának kérdése is szóba kerül majd. A Fidesz frakciója kitart amellett, hogy Magyarországon a lakosságnál nem maradhat devizahitel, végig kell vinni a forintosítást – szögezte le a kormánypárti politikus.
– Még a tél beállta előtt meghozhatják döntéseiket a másodfokú bíróságok a devizahitelezéssel kapcsolatos perekben. A felülvizsgálatokkal pedig januárban végez a Kúria, így a jövő év tavasza tehát már az elszámoltatásról szólhat – ezt már Trócsányi László igazságügyi miniszter jelentette be. A tárcavezető által ismertetett adatok szerint a hazai pénzintézetek közül 79 élt a törvény adta lehetőséggel, hogy keresetet nyújtson be az állam ellen.
Az eljárások zöme az állam teljes, három pedig a részleges sikerével zárult; négy eljárást ugyanakkor felfüggesztett a bíróság, és az Alkotmánybírósághoz fordult a perek alapjául szolgáló jogszabály normakontrollját kérve a testülettől. A Magyar Nemzet információi szerint a taláros testület az önkormányzati választásokat követő héten tárgyalja a devizahiteles-ügyekben benyújtott normakontroll-kérelmeket, s nagy valószínűséggel határozatot is hoz róluk néhány napon belül.
Eközben a másodfokú devizahitelesperek sem szüneteltek. Tegnap tárgyalás nélkül jogerőre emelkedett a Széchenyi István Hitelszövetkezet ellen hozott elsőfokú ítélet, miután a magyar állam képviselője visszavonta a fellebbezését, a pénzintézet pedig nem vitatta az eredeti ítéletet. A döntés szerint a hitelintézet szerződési feltételei tisztességtelenek és érvénytelenek. A Takarékbank fellebbezését tárgyalta ugyan a Fővárosi Törvényszék, de a bíróság október 17-re halasztotta az ítélethirdetést. Az elsőfokú ítélet kimondta, a pénzintézetnek nem sikerült szerződési feltételeinek tisztességét bizonyítani. A tárgyaláson a bank képviselője ennek megváltoztatását, az állam a fellebbezés elutasítását kérte. A bíróság ugyancsak elhalasztotta – október 9-ig – a tegnapi harmadik per, a Sopron Bank Burgenland Zrt. ügyének ítélethirdetését.
