Gyurcsány felfalhatja a baloldalt

A közös főpolgármester-jelölt körüli hatalmi harc és káosz nyilvánvalóvá tette a baloldali kis pártok krízisét.

Kétségbevonhatatlanul a szétesés határára sodródott a baloldal az elmúlt időszakban. A legnagyobb vesztes egyértelműen az MSZP, amely már a tavaszi országgyűlési választások idején, de a májusi európai parlamenti voksolás eredményeként végképp elveszítette hegemón szerepét. A látványos gyengülés pedig egyre inkább felszínre hozta a belső feszültségeket is.

Kiszelly Zoltán politológus: Egyértelműen látszik, hogy sem a Tóbiás József vezette MSZP, sem pedig a Szigetvári Viktor által irányított Együtt–PM nem tudja Gyurcsány Ferencet kikerülni. A volt miniszterelnök egyértelműen megpróbálja maga alá gyűrni a baloldalt, és így érvényesíteni saját akaratát. Abban bízik, hogy a vasárnapi választáson az MSZP-vel legalább azonos eredményt tud elérni a baloldali fellegvárakban, ezután pedig a vízió és a „szenvedély” erejével meg tudja előzni a leszálló ágban lévő szocialistákat. Ugyancsak az MSZP rovására igyekszik erősödni az Együtt–PM is, habár Falus Ferenc mint „húzónév” távozása után a fővárosban kiugró eredményben már nem bízhatnak. A szocialista párt közben látványosan töpörödik, politikusai a túlélésre játszanak. Jelenleg egyébként vihar előtti csend van, mindenki a választás estéjét várja, hogy kiderüljön, a baloldali pártocskáknak hol és mennyi képviselője, polgármestere lesz. Ezek a tényszámok jelentik majd a kiindulópontot a baloldal újraszervezéséhez, ám azt fontos látni, hogy nincs új a nap alatt. 2017-ben várhatóan ugyanúgy egy csónakban ülnek majd, mint a tavaszi és a mostani a választások előtt.

Mráz Ágoston, Nézőpont Intézet: Jól jellemzi a magyar baloldal jelenlegi helyzetét, hogy politikusai jól láthatóan nem a választásokra, hanem az azt követő időkre koncentrálnak. Alapvetően két forgatókönyv körvonalazódik: az első a baloldal tartós megoszlása a Gyurcsányhoz fűződő viszony törésvonala mentén, a második Gyurcsány teljes térfoglalása, a baloldali pártok egyesülése. Ha a 2010-es eredménynél kisebb a baloldal veresége (azaz néhány várost vissza tudnak hódítani az MSZP-s jelöltek), vagy legalább az akkori szintet tartani tudja a párt, vezetői győzelemként fogják tálalni, és ez a Gyurcsány nélküli baloldal fennmaradását elősegítheti. Ha rosszabb eredmény születik, az MSZP tartós válsága akár pártszakadáshoz és a párt elsüllyedéséhez is vezethet. Gyurcsány ebben az esetben már a választási estén bejelentheti igényét a baloldal teljes képviseletére, és az elmúlt napokban kiszivárgott értesülések alapján baloldali versenytársaitól átcsábított politikusokkal megkezdheti a „Demokrata Párt” építését. Bár Gyurcsány aktívabb lesz, mint valaha 2009-es bukása óta, de ez nem jelenti azt, hogy formálisan is a baloldal vezetője kíván lenni, előfordulhat, hogy a „Szakasits-szerepre” mást fog javasolni.

Már az elmúlt hónapokban is érezhető volt a szembenállás a szocialisták legerősebb, fővárosi szervezete és a nyáron újonnan megválasztott Tóbiás József pártelnök irányítása alatt álló országos vezetés között. Tóbiás ugyanis éppen arra az időszakra időzítette külföldi nyaralását, amikor a budapesti MSZP az önkormányzati választásokra készülve nehézkes egyeztetéseket folytatott a másik két baloldali kis párttal, az Együtt–PM-mel és a Demokratikus Koalícióval (DK). A tárgyalásokon rendre alul is maradtak: először saját főpolgármester-jelöltjük, Horváth Csaba indításáról kellett lemondaniuk, majd a teljes budapesti összefogás helyett kénytelenek voltak beérni az úgynevezett koordinált indulással. Az országos pártelnök már akkor számos bírálatot kapott, amiért teljesen kivonta magát a tárgyalások alól, a budapesti szocialisták közül többen is érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezték ezt a fajta hozzáállást.

A konfliktus múlt héten, a nehezen kiválasztott közös főpolgármester-jelölt, Falus Ferenc egyelőre homályos körülmények között történt visszaléptetése után csúcsosodott ki. Kunhalmi Ágnes, a párt fővárosi elnöke bejelentette: a budapesti párttanács többségi döntése alapján arra kérnek mindenkit, aki le akarja váltani Tarlós Istvánt, hogy szavazzon Bokros Lajosra. A rövidke nyilatkozat után mindössze néhány perccel kiállt az újságírók elé Tóbiás József is, homlokegyenest ellentmondva a budapesti elnöknek. Szavaiból kiderült, hogy a párt országos vezetése nem támogatja Bokrost.

A nyilvánosság előtt is egyértelmű szembenállás a háttérben jelentős indulatokat gerjesztett. Lapunknak budapesti szocialista politikusok ismét arra panaszkodtak, hogy Tóbiás kimaradt a kampányból, arra hivatkozva, hogy ezek helyi ügyek, gyakorlatilag magára hagyta a budapesti szervezetet. Kifogásolták, hogy nincs központilag irányított kampány, a pártelnök szinte semmit sem tesz a jó önkormányzati szereplés érdekében. Ráadásul Tóbiás színre lépése – amikor szembement a fővárosiak állásfoglalásával – csak rontott a helyzeten.

Talán még ennél is több bírálatot kapott Tóbiás helyettese, Gőgös Zoltán. Ellene a fő kritika, hogy már előre Tarlós István győzelméről beszél. MSZP-s forrásaink szerint a nyilatkozatai miatt Budapesten a baloldali szavazók úgy érezhetik, hogy nincs már tétje a választásnak, ezért inkább el sem mennek majd voksolni, ez pedig a kerületi jelöltjeik esetleges sikerét is veszélybe sodorhatja.

Az országos pártvezetés mellett a budapesti elnök, Kunhalmi Ágnes sem maradt ki a háttérben zajló beszélgetésekből. Több szocialista informátorunk is beszámolt arról, hogy Kunhalmi a választás után a DK-ban folytathatja pályafutását. Volt, aki azért is tartotta reálisnak ezt a forgatókönyvet, mert Kunhalmi fővárosi MSZP-elnöki pozíciója meginoghat egy katasztrofális szereplés esetén. A szocialista politikus egyébként ezt cáfolta, „látomásos költészetnek” nevezve a róla szóló információkat.

Az MSZP tehát kaotikus állapotban várja a vasárnapi voksolást, majd belekezdhet a pártelnök által már ígért építkezésbe. Lapunk ugyanakkor úgy tudja, hogy épp ellenkezőleg, brutális leépítésre és a Jókai utcai székház elhagyására készülnek, mert nem tudják fenntartani szervezetüket a rájuk nehezedő, csaknem kétmilliárdos adósság mellett.

Az Együtt–PM esetében ugyancsak Falus visszaléptetése és Bokros támogatása kapcsán mutatkozott meg legélesebben a két párt közötti törésvonal. Múlt hét végi országos önkormányzati kampánytalálkozójukon tapintható volt a feszültség, noha éppen azért hívták össze, hogy a vasárnapi választás előtti hétre lelket öntsenek a polgármesterjelöltekbe és az aktivistákba.

– A PM-mel én akkor tudom folytatni a közös utat, ha valaki kihúzza azt a kést a hátamból, amit most hétfőn kaptam. A politikai betyárbecsület ezt kívánja – jelentette ki a sajtónyilvánosság előtt Szigetvári Viktor arra utalva, hogy szövetségesük végül nem támogatta Bokros Lajos főpolgármester-jelöltségét.

Bár az Együtt vezetője szerint közös a két párt sorsa, céljuk pedig Orbán Viktor 2018-as leváltása mellett, hogy az ellenzéki megújulás motorja legyenek, kijelentette azt is: ahogyan ő megértette, megtanulta és megszerette Szabó Tímea és Erőss Gábor őszinte baloldaliságát szociális ügyekben, „úgy kell értenie a PM-nek az Együtt igazságát a magyar kapitalizmus kérdésében”.

Bár Karácsony Gergely, a PM társelnöke, zuglói polgármesterjelölt Bokros jelölése kapcsán úgy fogalmazott, hogy a Szigetvári Viktor által emlegetett kést, „ha úgy tetszik, szeretném kihúzni”, a kampánytalálkozó másnapján a PM közleményben tudatta: elkezdi működését a párt saját alapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány, amelynek küldetése alapvetően a zöld-baloldali értékvilág bemutatása és népszerűsítése.

Karácsony egyébként szintén az ellenzék megújításának szükségességéről beszélt, ám a PM jövőbeni önállóságra utaló megjegyzést tett. Mint fogalmazott, szerinte október 13-án véget ér az ellenzéki térfélen a „politikai Káma-szútra időszaka”, amikor a politika arról szól, hogy „ki kivel, milyen pozícióban és hogyan tud boldogabb lenni”.

Lapunk júliusban számolt be arról, hogy az Együtt–PM több tíz milliós hitelt vett fel az önkormányzati választásra, mivel a súlyos kudarcot hozó áprilisi választás után kiürült a pártszövetség kasszája, Bajnai Gordon politikából való távozása után pedig végleg elzáródtak az elsősorban amerikai forrású, korábban százmilliókat biztosító pénzcsapok.

– Most már Bajnai Gordon nélkül politizálunk, a mindennapokban ez nagyon komoly feladat. Sem én, sem mások nincsenek még arra készen, hogy az ő személyét ilyen értelemben helyettesítsék – ismerte el lapunknak nemrég Szigetvári Viktor, ahogy azt is, hogy 2018-ig be kell foltozniuk a szervezeti lyukakat, és mind a 106 választókerültben jelöltállító-képessé kell válniuk.

„Múlt hétfőn délelőtt még nem tudtam erről, mert nemcsak Horváth Csaba előtt tartották ezt titokban, hanem előttem is. Délután mindhárom pártvezető felhívott és egységesen felkértek. [ ] Vannak bizonyos előnyeim. Az egyik, hogy tárgyalóképes vagyok, tudok hozni kávét például ” (Falus Ferenc, Vs.hu, augusztus. 13.)

„Hivatalosan is megkezdődött a Fidesz hatalmának megtörése Budapesten.” (Falus Ferenc az Együtt– PM, az MSZP és a DK közös főpolgármesterjelölt-bemutató sajtótájékoztatóján, augusztus 15.)

„Nem biztos, hogy az én javamra kell visszalépni, annak a javára kell visszalépni, akinek a legnagyobb esélye van arra, hogy a városban változást érjen el. Én úgy gondolom, erre nincsen szükség, mert nekem van pillanatnyilag a legnagyobb támogatottságom , de ha mégis úgy alakulna, hogy más lenne az, akinek nagyobb esélye van Tarlós István legyőzésére és a Fidesz hatalmának a megtörésére, akkor én boldogan visszalépek.” (Falus Ferenc az ATV-ben, szeptember 10.)

„Senkinek a javára nem lépnék vissza, hiszen mindhárom párt engem támogat, és nekem a legmagasabb a támogatottságom Budapesten.” (Falus Ferenc, sajtótájékoztató, szeptember 12.)

„A választás tétje, hogy megakadályozzuk ezt, és megtörjük a Fidesz hatalmi törekvéseit a fővárosban. Ennek a célnak az elérését segíti az, ha a választóknak kevesebb jelölt közül kell választaniuk, ezért úgy döntöttem, hogy visszalépek a főpolgármesteri jelöltségtől.” (Falus Ferenc, szeptember 29.)

Az új baloldali időszámítás elé a DK nézhet a legmagabiztosabban, amelynek elnöke, Gyurcsány Ferenc már augusztusban, a Népszabadságban közzétett írásában egységes Demokrata Párt létrehozását sürgette a baloldalon.

– Én nem vagyok egy cselvető fajta, én nem szövök hálót – jelentette ki Gyurcsány nemrég az ATV-ben arra a sokak által osztott felvetésre, hogy a baloldali főpolgármester-jelölt körüli káoszt ő gerjeszti elképzelése megvalósulása érdekében. A DK elnöke már konkrét forgatókönyvvel is előállt, szerinte az MSZP, az Együtt–PM vezetőjének és neki már januárban össze kellene ülnie, hogy felkészüljenek a tavaszi politikai idényre, majd a képviselőcsoportok vezetői minden héten egyeztetnének. 2016-ban pedig már koordinációs testületeket kellene létrehozni az immár állandó együttműködés érdekében, a végcél pedig az, hogy „legyen egyszer egy nagy demokrata párt”.

Gyurcsány Ferenc állítja, nem lépnek fel támadólag a többiekkel szemben az „uniópárt” megvalósítása érdekében, sőt, szerinte nekik nem érdekük az MSZP gyors gyengülése sem, mert „egy túl erős DK jelenleg inkább taszítaná az embereket”.

Ehhez képest egy háttérbeszélgetésen Gyurcsány mégis hosszan beszélt a DK átszervezéséről s a pártépítésről. Eszerint vidéken is továbbterjeszkednek, lesz négy regionális elnökük, a következő kongresszuson pedig alapszabályt módosítanak, hogy a helyi szervezeteknek több mozgásteret adjanak, 2017-re pedig új pártprogramot készítenek.

Kiderült az is, hogy a DK új, fővárosi Teréz körúti székházát a parlamenti képviselőik számára az Országgyűlés keretéből járó támogatásból, s a pártkasszából bérelték ki, nincs hitelük, a költségvetési támogatásából, a párttagdíjból és kollégáik felajánlásaiból pedig évente körülbelül 270 millió forint bevételük származik, ebből évente 30-40 milliót terveznek félretenni a 2018-as országgyűlési választási kampányra.

Bár az MSZP és az Együtt–PM is határozottan elutasította Gyurcsány Ferenc baloldali uniópárti elképzeléseit, a DK elnöke a párt szeptemberi, „ellenállás napja” című rendezvényén világossá tette, mennyire számít neki a többiek akarata. „Színes, nagy demokratikus zászló alatt fogunk egyesülni akkor is, ha prüszköltök ellene” [ ] „aki nyafog, aki ebben nem hisz, aki illegeti és billegeti magát, és olvashatatlan szövegekben jön szembe az összefogás demokratikus nagy ügyével, az vereséget fog szenvedni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.