A Szegedi Ítélőtábla – az ügyben kirendelés folytán eljáró – bírái a bűncselekmény-sorozat több, kisebb súlyú elemét az elsőfokú ítélettől eltérően minősítették, illetve néhány apróbb részletében pontosították a tényállást.
A jogerős ítélet szerint a három vádlott életfogytiglani börtönbüntetést kapott, közülük kettőt a bíróság kizárt a feltételes szabadság lehetőségéből. A három másik vádlottat húsz-, tíz- és nyolcéves szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság.
A bíróság nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérlete, továbbá számos rablás, személyi szabadság megsértése, testi sértés és más bűncselekmény miatt mondta ki egyes vádlottak bűnösségét.
Az ároktőiek szeptember 18-án kezdődött másodfokú tárgyalásán az ügyész vádbeszédében úgy fogalmazott: az utóbbi idők legbrutálisabb bűncselekmény-sorozatát követte el a hat vádlott. Az áldozatok kivétel nélkül idős, kiszolgáltatott emberek voltak, akikre saját lakásukban, éjszaka rontott rá a banda, előbb brutálisan megverték, majd gúzsba kötötték őket. Ezután kezdődött meg az áldozatok vallatása a lakásban található értékek hollétéről. Az ügyész szerint a tettesek kegyetlensége öncélú volt, más magyarázatot legalábbis nem talált arra, hogy például az egyik, 81 éves, brutálisan megvert, megkötözött, hason fekvő asszony hátára még egy ágyat is rátettek, mielőtt elhagyták a házat.
Az ügyész éppen ezért a három, nem életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt vádlott büntetésének súlyosbítását kérte. Az első fokon húsz évre ítélt ötödrendű vádlottra életfogytiglani büntetést, a nyolc, illetve tíz évre ítélt negyed- és hatodrendű vádlott esetében pedig a fegyházbüntetés mértékének megemelését javasolja. A vádlottak védői védenceik felmentését, illetve a büntetési tételek enyhítését kérték.
Ismert, januárban első fokon a Fővárosi Törvényszék három életfogytiglant szabott ki idősek sérelmére elkövetett súlyos cselekmények miatt a hattagú ároktői banda ügyében első fokon. A törvényszék nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérlete, továbbá számos rablás, személyi szabadság megsértése, testi sértés és más bűncselekmény miatt mondta ki egyes vádlottak bűnösségét.
Az eljárás adatai szerint a vádlottak éjjel, maszkban rátörték a bejárati ajtót a 70-80 éves emberekre, rúgták, bottal, ököllel verték őket, majd megkötözték és úgy bántalmazták tovább, hogy értékeit megszerezzék. Az áldozatok töréssel, belső sérülésekkel, megkötözve, betömött szájjal szenvedtek otthonukban akár egy fél napon keresztül is, nemegyszer úgy, hogy súlyos bútorokat is rájuk tettek.
A zsákmány a Budapest külső kerületeiben, illetve vidéki településeken 2008 ősze és 2009 tavasza között elkövetett tíz támadásban mintegy 10 millióra tehető, de volt, ahol csupán néhány ezer forintnyi fagyasztott húst raboltak.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért fellebbeztek. A fél évtizede húzódó eljárásban tavaly tavasszal többen előzetesből házi őrizetbe kerültek, mert lejárt az előzetes letartóztatás törvényben rögzített, akkor még négyéves felső határa. 2013 októberében két vádlott megszökött házi őrizetéből, de napokon belül kézre kerítették őket Svájcban.
Tavaly ősszel a parlament törvényt módosított, hogy a kiemelkedően súlyos, elsősorban élet elleni bűncselekmények elkövetőinél ne legyen felső határa az előzetes letartóztatásnak – ezt a lépést a lakosság jelentős része támogatja. Ugyanakkor ismert, az ároktői ügy harmadrendű vádlottjának ügyvédje védőbeszédében a másodfokú eljárás felfüggesztését kérte az emberi jogok európai bíróságának egy korábbi állásfoglalására hivatkozva, mely szerint embertelen bánásmódnak számít a szabadulás lehetőségének a kizárása, ami sértheti az emberi jogok európai egyezményét; emiatt a bátmonostori hármas gyilkosság kapcsán is fordultak már beadvánnyal a védők az Alkotmánybírósághoz. Az Igazságügyi Minisztérium már korábban megkezdte egy új jogszabály kidolgozását, amely összhangba hozza a magyar és az európai rendelkezéseket.
