Az eljárás adatai szerint a vádlottak éjjel, maszkban rátörték a bejárati ajtót a 70-80 éves emberekre, rúgták, bottal, ököllel verték őket, majd megkötözték és úgy bántalmazták tovább, hogy értékeit megszerezzék. Az áldozatok töréssel, belső sérülésekkel, megkötözve, betömött szájjal szenvedtek otthonukban akár egy fél napon keresztül is, nemegyszer úgy, hogy súlyos bútorokat is rájuk tettek.
A zsákmány a Budapest külső kerületeiben, illetve vidéki településeken 2008 ősze és 2009 tavasza között elkövetett tíz támadásban mintegy 10 millióra tehető, de volt, ahol csupán néhány ezer forintnyi fagyasztott húst raboltak.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért fellebbeztek. A fél évtizede húzódó eljárásban tavaly tavasszal többen előzetesből házi őrizetbe kerültek, mert lejárt az előzetes letartóztatás törvényben rögzített, akkor még négyéves felső határa. 2013 októberében két vádlott megszökött házi őrizetéből, de napokon belül kézre kerítették őket Svájcban.
Tavaly ősszel a parlament törvényt módosított, hogy a kiemelkedően súlyos, elsősorban élet elleni bűncselekmények elkövetőinél ne legyen felső határa az előzetes letartóztatásnak – ezt a lépést a lakosság jelentős része támogatja. Ugyanakkor ismert, az ároktői ügy harmadrendű vádlottjának ügyvédje védőbeszédében a másodfokú eljárás felfüggesztését kérte az emberi jogok európai bíróságának egy korábbi állásfoglalására hivatkozva, mely szerint embertelen bánásmódnak számít a szabadulás lehetőségének a kizárása, ami sértheti az emberi jogok európai egyezményét; emiatt a bátmonostori hármas gyilkosság kapcsán is fordultak már beadvánnyal a védők az Alkotmánybírósághoz. Az Igazságügyi Minisztérium már korábban megkezdte egy új jogszabály kidolgozását, amely összhangba hozza a magyar és az európai rendelkezéseket.
