Lomnici Zoltán úgy fogalmazott: nem véletlen, hogy romák, zsidók, magyarok, németek, szlovákok élnek e nemzet keretei között mindannyian nemzetalkotó tényezőként. „Hiszek abban, hogy Istennek terve van a magyarsággal”, akik ezt kétségbe vonják, „Isten ellen vétenek, hiszen az Ószövetség is írja, valamennyien Isten gyermekei vagyunk, emiatt vagyunk egyenlők méltóságunkban” – tette hozzá.
A politikus szerint a magyar cigányság évszázadok során többek között a cigányzene művészetével a nemzet gazdagodását szolgálta, és „már csak ezért is kötelességünk a roma integrációért mindent megtenni”.
Lomnici Zoltán szerint elsősorban az állam feladata, hogy mindent megtegyen a romák felzárkóztatásáért. A roma integráció stratégiai jelentőségű a magyar társadalom szempontjából, „meg kell találni a közös nevezőt, meg kell érteni, hogy összetartozunk” – fogalmazott.
A konferencián köszöntőjében Duray Miklós felvidéki politikus és író arra szólította fel a résztvevőket, hogy „az emlékezést használják fel eszközként az emberi gazemberség elpusztítására, mert ha a múltból nem tudunk okulni, a jövőben is hasonló gyilkosságokra fogunk emlékezni”.
A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság a holokauszt-emlékév jegyében Komáromban rendez kétnapos konferenciát, arra emlékezve, hogy 1944 augusztusában egyetlen éjszaka négyezer cigányt pusztítottak el Auschwitzban. A társaság a konferenciával a holokauszt elfeledett áldozatainak állít emléket, valamint felhívja a figyelmet a rasszizmusnak, a faji előítéleteknek a demokratikus európai társadalmi berendezkedést is fenyegető veszélyeire, és tanúságot tegyen a megbékélésről – mondta az MTI-nek Rostás-Farkas György József Attila-díjas író, a társaság elnöke.
