„Menekítsük a cuccot!”

Bűncselekmények és szabálytalanságok történhettek a Norvég Alapnál.

Információink szerint olyan nyertesek is voltak, akik helyett a pályázatot más valósította meg, illetőleg esetenként olyan cégtől származó számlákat is elszámoltak, amely már nem is létezett. Előfordult, hogy a támogatottak egyáltalán nem, vagy csak kevesebb önerőt használtak fel a projektben a szerződésben vállaltnál, ám az Ökotárs ennek ellenére sem csökkentette a támogatási összeget. Ez ugyancsak a hűtlen kezelés gyanúját veti fel.

Értesüléseink szerint a beérkezett pályázatok értékelési rendszere is számos kérdést felvetett. A vizsgálat ugyanis arra derített fényt, hogy a támogatási döntések sok esetben nem a pályázatok minősége és megfelelősége alapján születtek, hanem átpontozások, sorrendcserék történtek teljesen szubjektív alapon, nélkülözve minden szabályszerűséget.

Alapvetően a pályázatokat – egy előminősítés után – két értékelő is jellemezte. Ha eltérő véleményeket fogalmaztak meg, akkor bevontak egy harmadik embert is, ám sokszor előfordult, hogy ehelyett inkább valamelyiküket „meggyőzték”. Az értékelők kiválasztása szintén homályos körülmények között történt, baráti és személyes kapcsolatok is közrejátszottak. Az általuk adott pontszámokat a bírálóbizottság vitatta meg, ám a végső szót az Ökotárs vezetője és a konzorcium több tagjának képviselője mondta ki. Így előfordult, hogy újrapontoztattak. „Azoknál, akik kevés pontot kaptak és mégis támogatottak lesznek, kérjünk a BB-től (bíráló bizottság – a szerk.) újrapontozást, majd azt a pontszámot hozzuk nyilvánosságra, hogy ne kelljen magyarázkodni” – írta korábban Móra. A források megítéléseinek visszásságára a brüsszeli FMO is felhívta a figyelmet, és jelezték azt is, hogy a magyar programokban fordul elő legnagyobb arányban, hogy magas pontszámú pályázatok nem nyernek.

A benyújtott pályázatok értékelése közben az egyházi kötődést kizárták, míg a pártkötődést, legalábbis egyes esetekben, nem tartották aggályosnak. Nem okozott gondot az sem, hogy olyan szervezetnek nyújtsanak támogatást, amely egyértelműen kötődik a döntéshozókhoz. Pályázott például olyan szervezet, amely alapítójának képviseletét Móra Veronika látta el. A Demnet vezetője ennek kapcsán meg is kérdezte az érintettől: „Szerinted összeférhetetlen az alapító szervezet elnökségi posztja a mostani norvégos szerepeddel? Én szívem szerint nagyon szeretném ezt a pályázatot, iszonyatosan nem szeretném elutasítani a ZPOK-ot (a pályázó szervezet – a szerk.), mert jó a pályázat, de neccesnek tűnik nekem az alapító elnökségi státuszod miatt.” A pályázat végül támogatást nyert annak ellenére, hogy Móra támogatóként és támogatottként is érdekelt volt.

A norvég nagykövetséggel is rendszeres volt a kommunikáció. Előfordult például, hogy a Demnet vezetője a nagykövetség egyik munkatársával egyeztetett bizonyos dokumentum visszadátumozásáról. Egy nyári levelezés tanúsága szerint azt írta: „Itt az ellenőrzés miatt nagyon kellene már ez. A dátum legyen az első BB (bírálóbizottság) ülés (2013. 05. 09.) előtti egy nappal.” Polgár Tamás, a nagykövetség munkatársa válaszában még visszakérdez, hogy „Mikori legyen a dátum?”, ahogyan érdeklődik arról is, hogy „A biztonság kedvéért legyen-e egy 2013-as is?”

Emellett a Kehi vizsgálatából – információink szerint – az is kiderül, hogy rendszeres egyeztetés folyt a norvég nagykövetség és az Ökotárs között arról, hogy a politikai kommunikációs térben miként kell kezelni az ügyet. Móra Veronika a nagykövettel való találkozásának részleteit többekkel is megosztotta. „No, visszatértem a nagykövet asszonytól – a leglényegesebbek: Eléggé be van rágva a Krétakör miatt, alapvetően azért, mert ahhoz, hogy védeni tudja az alapot támadhatatlannak kell(ene)lennie. ( ) Nem volt túl boldog attól sem, hogy azt a nyomorult E&Y jelentést elküldtük, beismertem, hogy hülyeség volt.” A Krétakör azért kerülhetett szóba, mert akkor történt, hogy Gulyás Márton, a szervezet vezetője beismerte: a Lázár János elleni tüntetést is részben norvég pénzből finanszírozták.

Lapunk már korábban megírta, a Norvég Alap felhasználásának vizsgálatát végző Kehi jelentése várhatóan ma kerül a kormány elé. A kormány gyanúja szerint ugyanis a Norvég Alap felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket és hozzájuk kötődő civileket támogattak – a Kehi ezért a Miniszterelnökség felkérésére vizsgálta a pénzek elosztását. Az ügyben már büntetőfeljelentést is tettek.