A tanácskozáson Navracsics Tibor az új Európai Bizottságban neki szánt portfóliót ismertetve kifejtette: fontos, hogy az oktatás, a szakképzés és a felsőoktatás mint stratégiai területek hozzájáruljanak az EU versenyképességének javulásához. A foglalkoztathatóság növelésére és javítására van szükség, olyan oktatási rendszereket kell kialakítani a tapasztalatcsere és a reformok bátorítása révén, amelyek az oktatást gyakorlatiasabbá teszik, és így a fiatalok Európa bármely pontján nagyobb eséllyel találhatnak versenyképes munkahelyet – magyarázta. Úgy értékelte, ennek részeként az iskola előtti oktatásban minél magasabb színvonalra kell ösztönözni a tagállamokat, továbbá el kell érni, hogy az európai egyetemek a világ legversenyképesebbjei közé tartozzanak.
Az ifjúsággal kapcsolatban a korábbi miniszter közölte: érdekeltebbé kell tenni a fiatalokat abban, hogy az EU „a közösségek közössége” legyen. A válság a fiatalokat érintette a legsúlyosabban, jelentős munkanélküliséggel kell szembenézniük több tagállamban is – jegyezte meg Navracsics Tibor, aki szerint be kell vonni a fiatalokat a döntéshozatalba, jó megoldásokat kell találni számukra az oktatásban és a foglakoztatásban.
Egy a feladatköréhez tartozó másik területről beszélve Navracsics Tibor azt mondta, a kultúrának komoly gazdasági jelentősége is van, mivel a kulturális és kreatív szektor jelentősen hozzájárul az EU versenyképességéhez, ezért meg kell őrizni Európa vezető szerepét ezen a területen. Megjegyezte: a szabadidősport először jelenik meg az EU költségvetésében, erre kiemelt figyelmet kell szánniuk a tagállamoknak.
A biztosjelölt kitért a többnyelvűség kérdésére is. Mint mondta, ez a témakör egyrészt a dialektusok, tájnyelvek, kis nyelvek megőrzését, támogatását jelenti, másrészt pedig a nyelvtanulás segítését.
Végül az uniós polgárság kérdéséről kijelentette: szerdán dől el, hogy ez is a portfóliója része lesz-e. Vannak, akik ezt el akarják vitatni a portfóliótól, mert „a magyar kormány által delegált biztosjelölt vagyok”, és úgy gondolják, hogy „alkalmatlan vagyok arra, hogy civil szervezetekkel tartsam a kapcsolatot” – fogalmazott, hozzátéve: pedig miniszterként rengeteg civil szervezettel tartotta a kapcsolatot.
A biztosjelölt Józsa István (MSZP) érdeklődésére kiemelte: bár sok baja van az integrációnak, óriási eredmény, hogy a magyarok ide tartozhatnak.
A bizottság jobbikos alelnöke, Bana Tibor felvetette, hogy véleménye szerint Navracsics Tibor a meghallgatásán elhatárolódott a kormánytól, kritikával szólt a médiatörvényről és az igazságszolgáltatásról, holott korábban nem fogalmazott meg határozott kritikát ezekről a kérdésekről.
Navracsics Tibor kijelentette: meghallgatása alkalmával nem határolódott el a kormánytól, a médiatörvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, az igazságszolgáltatással szemben nem, ugyanis az elmúlt években hatékonyabb lett a magyar igazságszolgáltatási rendszer. A médiatörvénnyel kapcsolatos kritikái sosem voltak kérdésesek – mondta. Közölte: utólag visszatekintve alábecsülték a téma érzékenységét, de jó kompromisszumot értek el az európai szervezetekkel az ügyben.
Gyopáros Alpár (Fidesz) kérdésére a biztosjelölt úgy válaszolt, hogy a sportban a tiltott szerek használatával és a bundaügyekkel szemben a bizottság fő eszközei a legjobb gyakorlatok cseréjének ösztönzése, a kezdeményezések támogatása, és a miniszterekkel folytatott együttműködés.
Firtl Mátyás (KDNP) az ülésen tarthatatlannak nevezte, hogy magyar európai parlamenti képviselők támadják a leginkább a magyar biztosjelöltet. Példát kellene venni más nemzetektől, ahogy kiállnak a jelöltjük mellett – mondta.
