Az Európai Unióval kapcsolatban pedig Szijjártó Péter azt mondta, hogy biztos lesznek viták az EU-val a jövőben is, de azokat higgadtan, nyugodtan kell kezelni. A tárcavezető kérdésre kijelentette: a külgazdaság által vezérelt külpolitika nem azt jelenti, hogy csak a külgazdasági kérdésekre fókuszálnak, a külpolitikai és diplomáciai feladatokat is el kell végezni, de a külpolitikai és diplomáciai feladatok megoldása nem cél, hanem eszköz a magyar érdekek legjobb érvényesítésére. Végül arról beszélt, hogy néhány szomszédos ország vonatkozásában vannak kérdések, amelyeket meg kell vitatni, de ha vannak közös sikerek a külgazdaságban, akkor a megoldás reményével vethetik fel ezeket a témákat.
A találkozón az Együtt–PM kivételével minden, parlamenti képviselettel rendelkező párt jelen volt. A résztvevők üdvözölték, hogy párbeszéd kezdődött a tárca és a pártok között. Tóth Bertalan (MSZP) konstruktívnak értékelte a megbeszélést, de mint fogalmazott, ahhoz még sok időnek kell eltelnie, hogy bizonyos kérdésekben konszenzus alakuljon ki a felek között. Hangsúlyozta: az első találkozón a vitás kérdéseket vetették fel. Firtl Mátyás kereszténydemokrata képviselő azt tartotta kulcskérdésnek, hogyan tudják a parlamenti pártok képviselni a nemzeti érdekeket. A politikus a határ menti kapcsolatokat említette, ezen belül a magyarlakta települések közötti úthálózat fejlesztését, a kis- és közepes vállalkozások lehetőséghez juttatását.
Schiffer András (LMP) arra helyezte a hangsúlyt, hogy nem csak külgazdaság-vezérelt külpolitika létezik. A képviselő a magyar polgárok elementáris érdekének nevezte a jó szomszédságpolitikát, amelyben véleménye szerint nem a külgazdasági érdeknek kell érvényesülnie. Szólt az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő szabad kereskedelmi egyezményről is, amely szerinte ellentétes mind Magyarország, mind a régió érdekével. Schiffer András azt mondta: a régió országaival, Kelet- és Dél-Európával erősítené az együttműködést. Gyöngyösi Márton, a Jobbik politikusa üdvözölte, hogy megszűnt a külpolitika és a külgazdaság köré felépülő párhuzamos kormányzati struktúra. Hangsúlyozta: pártja fontosnak tartja a keleti nyitás politikáját, a nyugati orientáció megtartása mellett, és üdvözölte, hogy erre kormányzati szintű külpolitikai stratégia alakul. Oláh Lajos (DK) független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: az elmúlt öt évben a külpolitikában „messze nem volt egyetértés”. Hozzátette: az ország érdekének képviseletéhez a koncepcionális kérdésekben dűlőre kell jutni, a pártok pedig elmondása szerint készek arra, hogy kimunkált stratégia alapján működjenek együtt ebben.
