A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a magyar belpolitikai szereplők értsék egymást, és bár hosszú távon bizonyos kérdésekben konszenzus alakulhat ki közöttük, egyelőre elég, ha értik egymást. Úgy látja, az egyeztetés kifejezetten alkalmas ennek elérésére, ezért abban állapodtak meg, hogy ezt fenntartják, és a pártok képviselőivel november elején találkoznak legközelebb.
Szijjártó Péter szerint sok múlik azon, hogy mennyire tud megújulni a külpolitika, mert így segíthet, hogy az ország az új világrendben igazán sikeres legyen. Fontos, hogy a magyar külpolitika a lehető legjobban „aládúcolja” a hosszú távú gazdasági növekedést – hangsúlyozta. Hozzátette: ezen új külpolitikát segítheti a pártokkal folytatott konzultáció is. A Magyarország eddigi külügyminiszterei által felhalmozott tudást sem lehet veszni hagyni – jegyezte meg Szijjártó Péter, aki – mint elmondta – Martonyi Jánossal rendszeresen egyeztet, és Kovács Lászlót is megkereste már ezzel a céllal.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar külpolitika sikeréhez az is hozzájárul, ha van olyan stratégia, amelyet mindenki ismer. Jelenleg kettőt is készítenek a tárcánál, egy külügyi és külgazdaságit, valamint egyet a diplomataképzés programjáról, és e két dokumentumot a pártok rendelkezésére bocsátják, hogy azokat a november eleji találkozón megvitathassák – magyarázta. Hozzátette: még az idén a parlament elé terjeszthetik a külügyi és külgazdasági stratégiát.
Kérdésre válaszolva a tárcavezető közölte: „az Egyesült Államok vezetői tettek meglehetősen vaskos kijelentéseket” a magyar civil szféra helyzetéről. Jelentős túlzásnak minősítette, ha „valaki amiatt, mert a Magyarországon működő 60-80 ezer civil szervezet közül néhánnyal szemben vannak jogi eljárások közpénzek nem megfelelő felhasználásának gyanúja miatt”, arról beszél, hogy az országban általában korlátozzák a civil szervezetek működését. Az ilyen kijelentések esetében jelezni kell a véleményünket – mondta. Arra is kitért, hogy Norvégiával kiegyensúlyozottak a kapcsolatok, bár azokat nyilván nem segíti a Norvég Civil Támogatási Alappal kapcsolatos ügy. Fontos, hogy Magyarországon mindenki betartsa a jogszabályokat, egyúttal stratégiai érdek a kiegyensúlyozott kapcsolatok ápolása minden országgal, így Norvégiával is – vélekedett.
Az Európai Unióval kapcsolatban pedig Szijjártó Péter azt mondta, hogy biztos lesznek viták az EU-val a jövőben is, de azokat higgadtan, nyugodtan kell kezelni. A tárcavezető kérdésre kijelentette: a külgazdaság által vezérelt külpolitika nem azt jelenti, hogy csak a külgazdasági kérdésekre fókuszálnak, a külpolitikai és diplomáciai feladatokat is el kell végezni, de a külpolitikai és diplomáciai feladatok megoldása nem cél, hanem eszköz a magyar érdekek legjobb érvényesítésére. Végül arról beszélt, hogy néhány szomszédos ország vonatkozásában vannak kérdések, amelyeket meg kell vitatni, de ha vannak közös sikerek a külgazdaságban, akkor a megoldás reményével vethetik fel ezeket a témákat.
A találkozón az Együtt–PM kivételével minden, parlamenti képviselettel rendelkező párt jelen volt. A résztvevők üdvözölték, hogy párbeszéd kezdődött a tárca és a pártok között. Tóth Bertalan (MSZP) konstruktívnak értékelte a megbeszélést, de mint fogalmazott, ahhoz még sok időnek kell eltelnie, hogy bizonyos kérdésekben konszenzus alakuljon ki a felek között. Hangsúlyozta: az első találkozón a vitás kérdéseket vetették fel. Firtl Mátyás kereszténydemokrata képviselő azt tartotta kulcskérdésnek, hogyan tudják a parlamenti pártok képviselni a nemzeti érdekeket. A politikus a határ menti kapcsolatokat említette, ezen belül a magyarlakta települések közötti úthálózat fejlesztését, a kis- és közepes vállalkozások lehetőséghez juttatását.
Schiffer András (LMP) arra helyezte a hangsúlyt, hogy nem csak külgazdaság-vezérelt külpolitika létezik. A képviselő a magyar polgárok elementáris érdekének nevezte a jó szomszédságpolitikát, amelyben véleménye szerint nem a külgazdasági érdeknek kell érvényesülnie. Szólt az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő szabad kereskedelmi egyezményről is, amely szerinte ellentétes mind Magyarország, mind a régió érdekével. Schiffer András azt mondta: a régió országaival, Kelet- és Dél-Európával erősítené az együttműködést. Gyöngyösi Márton, a Jobbik politikusa üdvözölte, hogy megszűnt a külpolitika és a külgazdaság köré felépülő párhuzamos kormányzati struktúra. Hangsúlyozta: pártja fontosnak tartja a keleti nyitás politikáját, a nyugati orientáció megtartása mellett, és üdvözölte, hogy erre kormányzati szintű külpolitikai stratégia alakul. Oláh Lajos (DK) független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: az elmúlt öt évben a külpolitikában „messze nem volt egyetértés”. Hozzátette: az ország érdekének képviseletéhez a koncepcionális kérdésekben dűlőre kell jutni, a pártok pedig elmondása szerint készek arra, hogy kimunkált stratégia alapján működjenek együtt ebben.
A találkozón jelen volt Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke is, ő azonban az azt követő sajtótájékoztatón már nem vett részt.
