Orosz–ukrán háború: depresszió és szorongás mindenütt
Az orosz–ukrán háború negyedik évfordulója után egyre súlyosabb képet mutat a civil lakosság helyzete. A legfrissebb adatok szerint 2025-ben jelentősen nőtt a civil áldozatok száma, miközben a nemzetközi finanszírozás történelmi mélypontra süllyedt.
Zaporizzsjában két civil halálát okozta egy orosz dróntámadás Fotó: Dmytro Smolienko Forrás: NurPhoto/AFP
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A háború következtében 2025-ben több mint 2500 civil vesztette életét, és több mint 12 100-an megsérültek. Ez 31 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és 71 százalékkal haladja meg a 2023-as adatokat. Különösen aggasztó a rövid hatótávolságú drónok okozta veszteségek növekedése: ezek a támadások egy év alatt 120 százalékkal emelkedtek, 577 halálos áldozatot és több mint 3200 sérültet eredményezve, írja a Haon.
Egy szekrény egy lebombázott lakóház egyik szobájában, amelyet egy orosz támadásban sérült meg az ukrajnai Zaporizzsjában (Fotó: NurPhoto/AFP/Dmytro Smolienko)
Tisztán hallasz. Itt vagyok. Minden rendben van. Jól vagyok. De ne gyere vissza ide, mert már nincs otthonunk
– mondta Tatjana a lányának, pillanatokkal azután, hogy kihúzták a romok alól, miután zaporizzsjai otthonát dróntámadás pusztította el, idézték.
A harcok nemcsak közvetlen emberáldozatokkal járnak, hanem az alapvető infrastruktúrát is súlyosan érintik. A háború során Ukrajna valamennyi erőműve megsérült valamilyen mértékben, ami széles körű áram-, fűtés- és vízellátási problémákhoz vezetett. A téli hónapokban, amikor a hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed, ez különösen súlyos következményekkel jár.
A frontvonalon élő civilek helyzete a legrosszabb
A frontvonalhoz közeli térségekben élők helyzete tovább romlik: a lakosság több mint 70 százaléka tartós pszichés terhelés alatt áll, miközben a gazdasági nehézségek is fokozódnak. A háztartások jelentős része nem képes fedezni alapvető szükségleteit, és sokan kénytelenek visszatérni veszélyes területekre, mert nem tudják megfizetni a biztonságosabb régiókban az életet.
Mindeközben a humanitárius támogatások mértéke jelentősen visszaesett.
Míg 2022-ben a szükséges források 88 százaléka rendelkezésre állt, addig 2025-re ez az arány 56 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy számos létfontosságú segélyprogram leállásra kényszerült, miközben az igények tovább növekednek.
Karl-Otto Zentel (Fotó: evangelisch.de)
A csökkenő finanszírozás azt jelenti, hogy az életmentő projekteket le kell állítani
– mondta Karl-Otto Zentel, a CARE Germany főtitkára.
A jelenlegi tendenciák alapján egyre nagyobb szakadék alakul ki a szükségletek és a rendelkezésre álló erőforrások között.
A konfliktus elhúzódása, az infrastruktúra pusztulása és a támogatások csökkenése együttesen súlyosbítja a humanitárius helyzetet, amely hosszú távon is meghatározhatja a térség stabilitását.
A nemzetközi humanitárius jog értelmében a civil lakosság és a polgári infrastruktúra védelme minden körülmények között kötelező. A jelenlegi folyamatok azonban azt mutatják, hogy a konfliktus következményei egyre inkább a civileket sújtják.
A rendszeres kényszersorozások is borzolják a kedélyeket
A háborús körülmények nemcsak a frontvonalakon, hanem a hátország mindennapjaiban is egyre súlyosabb feszültségeket eredményeznek. Ezt látszik alátámasztani egy, a közösségi médiában terjedő friss videó is, amely a nyugat-ukrajnai Ternopil városában készült.
A felvételen az látható, hogy több egyenruhás férfi egy civil személlyel szemben lép fel egy fogorvosi rendelő előtt, fényes nappal, az utcán parkoló autók és járókelők jelenlétében. A jelenet során dulakodás alakul ki, miközben a civilt több irányból körbefogják.
A brutális kényszersorozásokról készült felvételek rendszeresen váltanak ki heves reakciókat és a mozgósítás körüli feszültségeket tükrözi, amelyek a háború elhúzódásával párhuzamosan egyre erősebben jelennek meg az ukrán társadalomban.
Magyar Péter már több éve egyeztet Ukrajnával
Az elmúlt időszakban a Tisza Párt elnöke több alkalommal is kapcsolatba lépett ukrán partnerekkel. A 2024-es kijevi látogatása során egyeztetéseket folytatott hivatalos ukrán szervekkel, valamint olyan szereplőkkel is, akik Volodimir Zelenszkij környezetéhez köthetők.
Az ellenzéki politikus idei jelenléte a müncheni biztonsági konferencia rendezvényen szintén arra utal, hogy a háttérben folyamatos kapcsolattartás zajlik. Magyar Péter több bejegyzést is megosztott Münchenből, köztük azon a napon, amikor Zelenszkij az Ukrajna-házban európai politikusokkal tárgyalt és panelbeszélgetésen vett részt.
Magyar Péter Ukrajna melletti kiállásának egyik hangsúlyos, szimbolikus eseménye a 2024. július 11-én tett kijevi látogatása volt.
1/8Magyar Péter a müncheni biztonsági konferencián Forrás: képernyőkép/444
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!