Áder János közel egyórás, prezentációval kísért előadásában a Földet veszélyeztető folyamatokról, köztük a légkör szén-dioxid-koncentrációjának a növekedéséről, a vízkészletek csökkenéséről beszélt a magyar tudomány ünnepe alkalmából megrendezett Messzelátó tudomány: felelős válaszok a jövőnek című konferencia záróelőadásában.
A vízügyi mérnököket, tanárokat és gazdasági szakembereket képző főiskola több száz diákja kísérte figyelemmel az előadást az intézményben.
Az adatok szerint száz esztendő alatt háromszorosára nőtt a Föld népessége, nőtt az élelmiszer-termelés, továbbá a vízfogyasztás és a motorizáció növekedése exponenciálisan növelte a szén-dioxid-kibocsátást. Áder János Kína legnagyobb problémájának a szénalapú energiatermelést nevezte. Ma már egyre súlyosabbak a környezetszennyezés egészségügyre ható következményei – mondta, hozzátéve, hogy Kínában évente 600-700 ezer ember hal meg tüdőrákban.
Az 1997-ben kötött kiotói megállapodásról azt mondta, hogy nem lehet egyértelműen pozitívnak nevezni az azóta eltelt időszakot, mert a légkör szén-dioxid-koncentrációja 30 százalékkal nőtt. Az államfő a vízfogyasztás növekedését, a vízkészletek csökkenését drámainak nevezte. Példaként hozta fel, hogy egy kiló marhahús előállításához 15 ezer liter vizet használnak fel. Kiemelte, hogy naponta 10 ezer, 5 évesnél fiatalabb gyermek hal meg szennyezett víz fogyasztásának következtében. A víz miatt háborús konfliktusok alakulnak ki – emelte ki, példaként felhozva Etiópia és Egyiptom vitáját a Nílus miatt.
Előadásában pozitív példaként beszélt arról, hogy az ózonlyuk csökkentésében a nemzetközi összefogás eredményre vezetett. Felidézte, hogy 1974–75-ben mutatták ki azt, hogy a Földet védő ózonréteg károsodik, amely a CRC gázok gyártásának következménye volt. Örömtelinek nevezte, hogy két hónappal ezelőtt már azt állapították meg, a Montrealban kötött megállapodás óta először kezdett vastagodni az ózonréteg.
A köztársasági elnök kitért Magyarország veszélyeztetettségére, kiemelve a Duna egyre gyakoribb áradásait. „ Mi sem vagyunk védettek, a klímaváltozás összes kárát érzékeljük” – mondta, hozzátéve, hogy készülni kell a Duna folyamatos áradására. „Önök lesznek az a generáció, amelyik nem csak érintettje lesz a klímaváltozásnak, hanem önöknek kell tenni azért, hogy megóvják lakott területeinket az árvizekről” – fejezte be előadását az államfő, aki ezután válaszolt a hallgatók kérdéseire.
A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. November 3. először – egy kormányrendelet alapján – a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet immár több mint egy évtizede egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.
