Helik Ferenc hangsúlyozta, a gyártók is elvárják, hogy a hatóság ellenőrzéseivel segítse a tisztességes cégeket az illegális élelmiszerlánc elleni hatékonyabb fellépéssel. Elmondta, hogy a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága az elmúlt két évben 674 ellenőrzést végzett, 5500 tonna termékkel kapcsolatban intézkedtek, 2 ezer tonna árut vontak ki a forgalomból, 530 millió forint bírságot szabtak ki, ennek 85 százaléka befolyt a központi költségvetésbe.
A Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága az elmúlt két évben 8,5 milliárd forint áfa- és adóelkerülést állapított meg, tavaly óta 71 millió forint eljárási díjat szedett be – ismertette Helik Ferenc. Az élelmiszerlánc-ellenőrzés során feltárt leggyakoribb jogsértések közé sorolta az illegális állatvágást, a húshamisítást, a lejárt minőségű termékek szabálytalan átcímkézését, a beltartalom megváltoztatását, a kistermelői jogviszonnyal való visszaélést.
Helik Ferenc kiemelte az ellenőrzés során a társhatóságokkal való együttműködést, és ebben stratégiai partnerként említette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amellyel a 2015. januártól létrejövő elektronikus közúti áru-ellenőrzési rendszerben kötelező kritikus áruk előzetes regisztrációjával még erőteljesebb lesz a kooperáció.
A Nébihen belül létrejön egy olyan operatív központ, amely egyebek között az adóhivataltól kapott adatokat elemzi majd, ezt felhasználják majd az élelmiszerlánc-ellenőrzéseknél is, reményeik szerint ezáltal is hatékonyabban tudnak fellépni az áfafizetést elkerülőkkel szemben is – fejtette ki Helik Ferenc.
Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője felidézte, hogy a magyar élelmiszerkönyv 2009-től emelt szintű szabályozást is tartalmaz a megkülönböztető jelzésekre, köztük a különleges, prémium minőség jelölésre is. Megjegyezte azt is, Magyarországon 2013-ban elfogadták az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amely foglalkozik a szemléletformálás, a tudatos vásárlás fontosságával, és ezt szolgálja az is, hogy az élelmiszer-biztonság bekerült a Nemzeti alaptantervbe.
