Az államtitkár beszámolt arról, hogy az ENSZ szeptemberi közgyűlésén is téma volt az afrikai országokat sújtó ebolajárvány, és megállapították, hogy sokkal gyorsabban kell reagálni ilyen katasztrófákra: előre kidolgozott menetrendekre, technológiákra van szükség, hogy megelőzhetőek legyenek a hasonló járványok.
Mikola István kiemelte, hogy a járvánnyal sújtott országokban összeomlott az egészségügyi rendszer, nehéz az adományokat eljuttatni, nincs élelmiszer, sztrájkok vannak, és ezek következtében egyéb járványos betegségek (malária, tbc) kezelése is nehezebb.
Kecsegtetőek az ebolavírus elleni védőoltás első klinikai kísérletének az eredményei: az amerikai kutatók által kifejlesztett vakcina biztonságosnak tűnik, és antitestek termelésére ösztönzi az emberi szervezetet.
Az első klinikai teszt eredményeiről a New England Journal of Medicine szaklapban számolt be Anthony Fauci, az allergiás és fertőző betegségek országos intézetének igazgatója (NIAID). A védőoltást a NIAID közösen fejlesztette ki a GlaxoSmithKline laboratóriummal, a teszteket a marylandi Bethesda Klinikai központban végezték el húsz 18 és 50 év közötti egészséges önkéntes felnőttön.
Az első klinikai tesztek után az oltás kivétel nélkül minden páciens szervezetében kiváltotta az immunválaszt, és legfeljebb négy héttel a vakcina beadása után antitestek termelődtek a szervezetükben. Az emberi immunrendszer az antitestek segítségével veszi fel a harcot a vírusokkal.
Anthony Fauci szerint a védőoltásnak nem voltak számottevő mellékhatásai, a húsz önkéntes közül csupán kettőnél – azoknál akik nagyobb dózisban kapták a vakcinát – tapasztaltak lázat, de néhány nap múlva elmúltak a tünetek. Fauci úgy fogalmazott, hogy a tudomány egy lépéssel közelebb került a halálos betegség ellenszerének kidolgozásához.
Megjegyezte: Magyarország is benne van abban a nemzetközi koalícióban, amely erre a helyzetre szövetkezett, és elvárás az országgal szemben, hogy részt vegyen a segítségnyújtásban. Jelenleg 5-10 orvost, egészségügyi dolgozót keresnek, akik vállalják, hogy abban a régióban szolgáljanak – tette hozzá.
Mikola István szerint példaértékű a civilek segítőkészsége, az eszköz- és pénzadományokat már eljuttatták az afrikai térségbe.
Az Egészségügyi Világszervezet azt reméli, hogy nemzetközi segítséggel 2015 végére meg lehet állítani a járvány terjedését – mondta a szakember.
Az államtitkár kitért arra, hogy az ENSZ-közgyűlés idején és utána is több száz millió dollár gyűlt össze az ebolajárvánnyal érintett országok megsegítésére, továbbá az Egyesült Államok felszólította az Nemzetközi Valutaalapot, hogy az érintett országokban tekintsen el a tartozás egy részének visszafizetésétől.
Mikola István hangsúlyozta, Magyarországon továbbra is csekély annak az esélye, hogy az ebolavírus megjelenjen, ha a betegség esetleg mégis felbukkanna, a magyar egészségügy képes arra, hogy kezelje a betegséget, és ne alakuljon ki járvány.
Paller Judit megbízott országos tisztifőorvos elmondta: a nyugat-afrikai ebolajárvány kezdete óta kapcsolatban vannak a nemzetközi szervezetekkel, feltérképezték a vírus esetleges behurcolásának útvonalait, összeállították a teendőket, és az elmúlt hetekben, hónapokban felkészítették az egészségügyi intézményeket, a társhatóságokat.
Hozzátette, jelenleg azokat a veszélyhelyzeti lehetőségeket térképezik fel, amelyekre Magyarországnak készülnie kell. Ilyen esetek lehetnek a misszióról hazatérő magyarok, a hivatalos úton kint tartózkodók, vagy a zöldhatáron érkező külföldiek. Paller Judit elmondta, ezért szoros a tisztiorvosi hivatal és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közötti kapcsolat.
A szakember megjegyezte, az eddig az ebolajárvánnyal érintett három ország – Nigéria, Sierra Leone, Guinea – után felkerült a betegséggel érintettek közé Mali. A főváros, Bamako azért kerülhet a figyelem középpontjába, mert a Budapest–Bamako rali végállomása. Mint Paller Judit elmondta, fel kell venniük a szervezőkkel a kapcsolatot, hogy milyen óvintézkedésre van szükség.
