A törvényes és jogszerű működés érdekében szükséges a törvény módosítása, amely lehetővé teszi, hogy ideiglenesen miniszteri biztost nevezzenek ki a végrehajtói kamara mellé. A biztos pedig el tudja végezni a szervezet teljes körű átvilágítását is – mondta el lapunknak Patyi Gergely. Az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár kifejtette, a tervezet alapján a miniszteri biztosnak széleskörű jogosítványai lesznek. Példaként említette, hogy a kamara minden pénzügyi döntéséhez a miniszteri biztos ellenjegyzése szükséges. Ideiglenesen pedig a közhatalmi jogosítványokat a kamara elnöksége csak a miniszteri biztossal együtt, vagy annak útján gyakorolhatja.
A biztos kinevezése vélhetően 2015 végéig szól majd. Patyi Gergely kérdésünkre elmondta, az intézkedéseket követően a jogosítványok egy része valószínűleg a kamaránál maradhat. Ám addig, amíg a törvényes és jogszerű működést, illetőleg a társadalmi bizalmat helyre nem állítják, a miniszteri biztos felügyelete alatt működhet a testület.
Patyi Gergely kitért arra is, a végrehajtási panaszügyek kezelését várhatóan jövő márciustól az Igazságügyi Hivatal veszi át a kamarától. Továbbá, a minisztérium nemcsak a kamara, de az egyes végrehajtók felett is törvényességi felügyeletet kíván gyakorolni. A tárca javaslata tartalmazza azt is, hogy a kamara megválasztott elnökének hivatalba lépéséhez az igazságügyi miniszter jóváhagyására is szükséges lesz.
Ismeretes, a Magyar Nemzet többször beszámolt arról, hogy az önálló bírósági végrehajtók súlyos hibát vétenek, s főként a devizahiteles-törvényt hagyják sok esetben figyelmen kívül. Kiderült, a legtöbb esetben a jogszabállyal ellentétesen a munkabér-letiltások feloldását sem voltak hajlandóak teljesíteni. A bemutatott esetek az Igazságügyi Minisztérium figyelmét is felkeltették, s a tárca csaknem száz pontból álló problémagyűjteményt állított össze az önálló bírósági végrehajtókról. Arra is fény derült, bár a hatósági személyek jogszabályokat alkalmaznak, mindössze ötödüknek van jogi végzettsége.
A testület elnöke egyébként húsz év után lemondott a kamara éléről. Indoklása szerint nem kíván a változások útjába állni, ám nem kizárt, hogy távozásában büntetőügye is közrejátszhatott. Krejniker Miklós garázdaság miatt került a vádlottak padjára, mert rátámadt egy újságíróra 2012-ben.
