A parlament honlapján kedden megjelent javaslat a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények ilyen bővítésére vonatkozik. A létesítmények építésügyi engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével. A kormányhivataltól előzetes szakhatósági hozzájárulás is kérhető, amely egy évig használható fel.
A hivatal a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során kizárólag az építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásait vizsgálja a külön kormányrendeletben meghatározott különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeinek figyelembe vételével. Így azt, hogy a létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket.
Azokban az építési engedélyezési eljárásokban, amelyekben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szakhatóságként működött közre, másodfokú építésügyi hatósági hatáskörben nem járhat el, a Heves Megyei Kormányhivatal látja el ezt a hatáskört.
A törvényjavaslat más tartalommal és az eljárásba építve megtartja az érintett miniszterek képviselőiből álló ötfős bizottságot is, amelyet február 1-ig kell megalakítani.
A kormányhivatal köteles beszerezni a bizottság véleményét, amely megvizsgálja a tervezett építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településfejlesztési hatásait, valamint az esetlegesen várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan a kérelmező által tervezett intézkedések megvalósíthatóságát.
A javaslat indoklása szerint a kereskedelmi építmények esetében jellemző szempontként kerül megfontolásra a rövid megtérülési idő, gyakori a magas energiafelhasználás, az üvegházhatású gázkibocsátás és az útterhelés, amely a fenntartható fejlődés megvalósulását veszélyezteti. A jogalkotó felelőssége, hogy a szabályozás kialakítása során az általános építéshatósági engedélyezésen túl olyan rendszert vezessen be, amely fokozott figyelmet fordít a fenntartható fejlődés követelményeinek megvalósulására, a környezet védelmére – olvasható a javaslatban.
