17 milliárddal nő a felsőoktatás támogatása

A felsőoktatási államtitkár szerint a kormány nem szeretné csökkenteni az állami szerepvállalást.

Az államtitkár kiemelte: a kormány által előzetesen elfogadott felsőoktatási stratégia lényegi pontokon nem módosult, annyi változott, hogy továbbra is alapvetően az érettségihez kötné a kormány a felsőoktatásba való belépést. Elvetették azt a német modellt, hogy a szakképzésből bizonyos felsőfokú képzésekbe érettségi nélkül, felvételivel, felkészítéssel be lehessen kerülni. Ugyanakkor az érettségit át kell majd tekinteni – jelezte a politikus.

Hozzátette: a stratégiához kapcsolódva változni fog a felsőoktatási törvény, a rendeletei, módosul majd az államháztartásról szóló jogszabály vonatkozó része is. Ezeket januártól kezdődően az év közepéig szeretnék benyújtani – közölte.

Kitért arra is, hogy jövő év szeptemberétől minden felsőoktatási intézményben bevezetik a kompetenciaméréseket a felsőoktatásba belépő hallgatóknál. Az még kérdés, hogy minden területen lesz ilyen vagy csak pilotjelleggel, a metodikát az OFI bevonásával dolgozzák ki. Nagyon sok jó gyakorlat van, az intézmények jelentős része ma is mér valamilyen képességet – jelezte. A mérésen nem lehet megbukni, akik gyengébben teljesítenek, azoknak felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek. Az a cél, hogy kiderüljenek a hiányosságok. Végzéskor szintén megnéznék, hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei.

Palkovics László elmondta: megkezdődött az oktatói bértábla kidolgozása a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen. Most végzik azokat a számításokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a bérrendszert milyen formában lehet és kell átalakítani. Át kell tekinteni a jövedelmi viszonyokat, mert jelenleg „elég rendkívüli” helyzetek is előfordulnak – mondta, hozzátéve: az új rendszer várhatóan jövő év második felében vagy 2016 elején léphetne életbe.

A felsőoktatás finanszírozásának átalakításáról szólva kifejtette: az ellátandó feladatok mellett a hallgatói létszám is csökkenni fog, ennek ellenére az állami szerepvállalást nem szeretnék csökkenteni, forrásokat nem vonnak ki. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket arra ösztönzik, hogy a közösségi típusú források, tandíjbevételek mellett például a kutatás-fejlesztés értékesítéséből származó források is jelenjenek meg.

Hiányzik a rendszerből a mecénások, bankok támogatása is – tette hozzá.

Egyik új intézkedésként említette, hogy a jövő évi adótörvények tartalmazzák, hogy az intézményi támogatások ötven százaléka levonható a társasági nyereségadóból.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a stratégia alapján megkülönböztetnek majd tudományegyetemet és alkalmazott tudományok egyetemét, utóbbi a mai főiskoláknak feleltethető meg. Arról, hogy esetleg a főiskolák nevében is megjelenik-e ez, és átnevezik őket, még folynak egyeztetések.

A közösségi főiskola nem intézménytípus, hanem működési forma – fejtette ki, s hozzátette, hogy a főiskola kifejezés nem is igazán szerencsés. A forma lényege, hogy közösség finanszírozza, és az adott régióban élők számára fontos képzéseket végez, de ez akár a környező, akkreditált intézmények kihelyezett képzéseként is megvalósulhat. Ilyen kialakítása kezdődött meg Salgótarjánban, és jelenleg Békéscsabán is folynak tárgyalások, utóbbinál az önkormányzat adna támogatást.

Palkovics László kitért arra is, hogy tart a felsőoktatási szakok áttekintése, ezt minden intézménynél szeretnék jövő tavaszig megtenni területi alapon, munkaerő-piaci igények és a diszciplínák szerint. A 2016-ra vonatkozó képzéseket már ennek megfelelően hirdetnék meg. Előzetesen annyit tud mondani, hogy nincs értelme negyven helyen közgazdászokat képezni, de hasonló helyzet a tizenhat helyen zajló turisztikaiszakember-képzéssel, s nagyon szétaprózottak az agrárszakok is.

Az állam és a magánszféra közös finanszírozásában megvalósuló, úgynevezett ppp-konstrukciók kiváltásáról tartanak az egyeztetések, lezárásuk elemi érdek, mert elviselhetetlen mértékben terhelik a felsőoktatási intézményeket és az államot egyaránt – mondta a politikus.

Vannak olyan épületek, amelyekre hosszú távon szükség van, mások hasznosítását át kell gondolni, mert kollégiumokat lehet működtetni munkásszállóként, szakképzési rendszer részeként. Ez a feladat januártól a fejlesztési tárcától az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül – jelezte.

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekményekkel kapcsolatban Palkovics László kiemelte: a hallgatók által szervezett rendezvényeket törvényben szeretnék szabályozni. Ennek értelmében a hallgatói önkormányzatok ezeknél a rendezvényeknél cégként működnének, az intézménytől függetlenül. A hallgatói érdekképviselet jelenlétét a szenátusokban nem tervezik megváltoztatni – jegyezte meg.

Elmondta, hogy jövő év közepén létrejönnek az egyetemi szenátusok mellett a konzisztóriumok, amelyek a rektor és a kancellár, két egyetemi tag mellett külső szakemberekből állnak, utóbbiakat a fenntartó delegálja. Az ellenőrző funkció mellett egyetértési joga is lenne a konzisztóriumnak, és bizonyos területeken a szenátusnak kötelező lesz hozzájuk fordulni.

Az államtitkár szerint intenzív évet zártak, de az, hogy sikerült a stratégiát ilyen szintű társadalmi egyeztetés mellett megalkotni, jelentős eredmény.