Hiányzik a rendszerből a mecénások, bankok támogatása is – tette hozzá.
Egyik új intézkedésként említette, hogy a jövő évi adótörvények tartalmazzák, hogy az intézményi támogatások ötven százaléka levonható a társasági nyereségadóból.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a stratégia alapján megkülönböztetnek majd tudományegyetemet és alkalmazott tudományok egyetemét, utóbbi a mai főiskoláknak feleltethető meg. Arról, hogy esetleg a főiskolák nevében is megjelenik-e ez, és átnevezik őket, még folynak egyeztetések.
A közösségi főiskola nem intézménytípus, hanem működési forma – fejtette ki, s hozzátette, hogy a főiskola kifejezés nem is igazán szerencsés. A forma lényege, hogy közösség finanszírozza, és az adott régióban élők számára fontos képzéseket végez, de ez akár a környező, akkreditált intézmények kihelyezett képzéseként is megvalósulhat. Ilyen kialakítása kezdődött meg Salgótarjánban, és jelenleg Békéscsabán is folynak tárgyalások, utóbbinál az önkormányzat adna támogatást.
Palkovics László kitért arra is, hogy tart a felsőoktatási szakok áttekintése, ezt minden intézménynél szeretnék jövő tavaszig megtenni területi alapon, munkaerő-piaci igények és a diszciplínák szerint. A 2016-ra vonatkozó képzéseket már ennek megfelelően hirdetnék meg. Előzetesen annyit tud mondani, hogy nincs értelme negyven helyen közgazdászokat képezni, de hasonló helyzet a tizenhat helyen zajló turisztikaiszakember-képzéssel, s nagyon szétaprózottak az agrárszakok is.
Az állam és a magánszféra közös finanszírozásában megvalósuló, úgynevezett ppp-konstrukciók kiváltásáról tartanak az egyeztetések, lezárásuk elemi érdek, mert elviselhetetlen mértékben terhelik a felsőoktatási intézményeket és az államot egyaránt – mondta a politikus.
Vannak olyan épületek, amelyekre hosszú távon szükség van, mások hasznosítását át kell gondolni, mert kollégiumokat lehet működtetni munkásszállóként, szakképzési rendszer részeként. Ez a feladat januártól a fejlesztési tárcától az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül – jelezte.
