Egy hete a Népszabadság írta meg, hogy pakol az MSZP, és az egyik új főhadiszállása a szocialista alapítványi hálózat részét képező Villányi úti konferencia-központ és szabadegyetem épülete lesz a tizenegyedik kerületben. A költözés oka – írta a lap –, hogy a 2009 óta használt Jókai utcai központ fenntartása havonta nagyjából tízmillió forintba kerül, miközben az ötszintes épületben már alig negyvenen dolgoznak. A jelzáloghitellel terhelt székház eladása vagy bérbe adása viszont nehézkes úgy, hogy közben a párt használja. Márpedig a szocialisták szabadulnának tőle, miután a frankalapú hitel törlesztése jelentős kiadás a kétmilliárd forint adóssággal küzdő pártnak.
Mivel a felsőoktatási törvény értelmében „felsőoktatási intézmény párt vagy párthoz kötődő szervezet részére helyiségeit működési célra nem engedheti át”, a párttörvény pedig leszögezi, hogy „a pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek”, a Válasz.hu utánajárt: van-e keresnivalója az MSZP-nek az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF) épületében.
Az épület a rendszerváltás előtt a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem székhelye volt. Egy 1997-es, a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvény nyomán az épület a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány tulajdonába került. Az alapítvány közvetlenül az MSZP-é, a kuratóriumában ott ül a sokat látott expénztárnok Puch László, valamint Bárándy Gergely, a párt etikai bizottságának elnöke, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, Elek József ügyvéd, G. Márkus György politológus és Antal János, az Általános Vállalkozási Főiskola főigazgatója. Az ÁVF fenntartói joga a közelmúltig ugyanezen alapítványé volt, ám jelenleg a főiskola már az International Business School kötelékébe (IBS) tartozik, és az épületben az Edutus Főiskola is bérel helyiségeket.
Amennyiben a fenti, hosszú nevű alapítvány az MSZP-é, miért ne költözhetne be a párt is a konferencia-központba? A Heti Válasznak nyilatkozó jogászok szerint azért, mert az 1997-es „vagyonosztás” nem arról szólt, hogy a párttevékenységet ingatlanokkal segíti meg az állam, hanem hogy a társadalmi szervezetek infrastrukturális támogatást kapnak a civil céljaik megvalósításához.