A kérelmezők az egyeztetésen tájékoztatták kártérítési igényeikről a minisztérium képviselőit – írták.
Az EJEB szeptember 9-én utasította el a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-ai ítélete ellen, ekkor vált jogerőssé az első fokon hozott ítélet.
A strasbourgi bírák azt mondták ki az első fokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak” kiszűrésére – szögezték le.
Az elsőfokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Az ítélet nem határozott a kisegyházaknak járó kártérítés mértékéről. Azt mondta ki, hogy öt panaszos esetében a jogsértés kimondása megfelelő elégtételt jelent. A további követeléseket illetően a felek hat hónapot kaptak arra, hogy ezekben megegyezzenek. Ha ez nem sikerül, akkor a bíróságnak kell megállapítania a kártérítési összeget.
