Amerikai nyomás a hadibeszerzésekben

A Gripen-szerződés megkötésének előzménye és utóélete is figyelmeztet az Egyesült Államok fenyegető lobbimódszereire.

Még a vendéglátó Magyar Honvédséget, illetve a HM-et is megdöbbentette, amikor NATO-csatlakozásunk hajnalán, a taszári katonai bázison Peter Tufo, az Egyesült Államok akkori magyarországi nagykövete felháborodott, fenyegető hangot ütött meg köszöntőbeszédében. Kijelentette: „Magyarország hibát követne el, ha meglévő tartalékait a MiG–29-esek, egy idejétmúlt technika felújítására költené. A gépek még felújítva sem vethetők be semmilyen esetleges NATO-akcióban, sőt nem erősítik Magyarország helyzetét a szövetségben ”

Aki azt gondolta, hogy a Magyarország belügyeibe, gazdasági döntéseibe erősen beavatkozó beszéd elszigetelt jelenség, a pillanatnyi düh szüleménye lett volna, azt rögtön kijózanították az ezt követő események. Kiderült ugyanis, hogy a nagykövet beszéde egy gondosan kimunkált nyomásgyakorlási terv első lépése csupán. A MiG-felújítás mellett kiálló kisgazdákat például azonnal a korrupció vádja érte egy internetes bulvárportálon. Olyan hírek jelentek meg, hogy a MiG-felújításban érdekelt cég megvesztegetett valakit a HM vezetői közül. Ez azért is furcsa, mert a MiG-felújítás lobbistái között számos szocialista politikus is megjelent, Vári Gyula egykori vadászpilóta például még a Medgyessy-kormány hatalomra kerülésekor, 2002-ben is a Gripen-szerződés felmondásáról és a MiG-ek felújításáról próbálta meggyőzni a szakembereket és a sajtót.

A kisgazdákról megjelent, bizonyítás nélküli információk felröppentésével egy időben – a mostanában Amerikából hazatérő, utcai tüntetéseken részt vevő – Demszky Gábor volt főpolgármester is aktivizálta magát. Közölte, hogy Tufo nagykövet arról értesítette, az FBI-nak is vannak információi a kisgazdák korrupciójáról, és ezeket megosztották a kormány illetékeseivel. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága azonnal vizsgálatot indított, de megállapította: az ügyben nem vetődött fel korrupció gyanúja.

A „Griffektől” Szaddám Huszeinig

Az amerikaiak egy ideig úgy érezhették, hogy tervüket siker koronázza, hiszen a HM 2001. szeptember 4-én F–16-osok beszerzését javasolta. Ezek után mindenki szinte biztosra vette, hogy amerikai gépeket vásárolunk, Orbán Viktor azonban az utolsó pillanatban mégis a Gripenek („Griffek”) mellett döntött.

Erről különféle legendák keringenek a sajtóban azóta is. Az egyik szerint állítólag a miniszterelnök a nemzetbiztonsági kabinet ülésének szünetében, az üléstermen kívül rövid megbeszélést folytatott néhány kormánytaggal, majd meghozta a döntést, amellyel sokakat meglepett még a saját környezetéből is.

Kevesebb mint egy héttel az F–16-os beszerzés meglebegtetése után, 2001. szeptember 10-én a kormány tehát bejelentette 14 darab JAS–39A/B Gripen vadászgép lízingelését. Az amerikaiakat titkosszolgálati szakértők szerint csak az tántorította el a komolyabb diplomáciai lépésektől Magyarországgal szemben, hogy másnap merényleteket követtek el a World Trade Center ikertornyai ellen. Ettől függetlenül George W. Bush amerikai elnök – vélhetően a barátságtalan vadászgép-beszerzési döntés miatt – lemondta Orbán Viktor washingtoni útját. A miniszterelnök így magángéppel utazott Bostonba, hogy előadást tartson egy amerikai egyetemen. Ezt később a negatív kampány egyik fő elemeként használták fel ellene a 2002-es választások előtt.

Az Egyesült Államok elhidegülését támasztotta alá az is, hogy ismét előkerült a pakliból a rasszista kártya. Az amerikaiak tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy szerintük a kormány nem határolódott el kellő mértékben Csurka István cikkétől, amelyben a kabinethez ekkoriban sehogyan sem köthető MIÉP-es politikus szolidaritását fejezte ki a Szaddám-rezsimmel.

Az amerikaiak az utolsó pillanatig nem adták fel, hogy a magyar kormányt „meggyőzzék” vadászgépeik beszerzésének szükségességéről. 2001 októberében új nagykövet kezdett tárgyalni az Egyesült Államok nevében Szabó János honvédelmi miniszterrel, Nancy Goodman Brinker személyében. A tárgyalásokról nagy vonalakban később az derült ki, hogy miután az amerikai diplomácia rájött, hogy fenyegetéssel nem ér célt, más hangot ütött meg. Egyrészt 2001. szeptember 11-ét és a terrorveszély miatti szorosabb katonai együttműködést kezdték emlegetni, másrészt aláígértek a svédek ajánlatának. Legalábbis ez derült ki Szabó János nyilatkozataiból és az akkori sajtóhírekből. Szabó közölte: a nagykövet asszony sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarország a Gripenek mellett döntött, és kijelentette: szerinte szeptember 11. után másképp határoztunk volna. A magyar honvédelmi miniszter erről ugyan nem nyilatkozott, de kiderült az is, az Egyesült Államok 14 darab F–16-os bérletét ajánlotta fel a 160 milliárd forintos svéd ajánlatnál lényegesen olcsóbban, mintegy 90 milliárdért. Az akkori hírek szerint azonban az amerikaiak nem számolták bele a beszerzés összegébe a fegyvereket, amelyek megvétele legalább 60 milliárd forintos többletköltséget jelentett volna.

Ezután többen megszólaltak a kormány részéről az ügyben, és egyértelműsítették, hogy maradunk a svéd szállítóknál. Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár arra világított rá, hogy időszerűtlen az ajánlat, hiszen a tendert lezárták, ezt erősítette meg Borókai Gábor kormányszóvivő, majd Orbán Viktor is elzárkózott az új ajánlat értékelésétől.

Gripenek Csehországnak

Nem jártak jobban az amerikaiak több más közép-európai országban sem, ahol le kellett cserélni az elavult szovjet vadászgépeket. Bár erős volt a nyomás, végül Ausztria és Csehország sem az F–16-osokat választotta. Az osztrákok a brit–német– spanyol–olasz közös fejlesztésű Eurofighter mellett kötelezték el magukat, míg Csehországban szintén a Gripen gyártója, a BAE-Saab örülhetett.

Az európai beszerzési kudarcokat az amerikaiak nehezen viselték, ezek után olyan korrupciós vádak jelentek meg az említett országokban – köztük Magyarországon –, amelyek mögött az amerikai nyomásgyakorlás megszokott figurái és módszerei lelhetők fel. Nem állíthatjuk, hogy a vadászgépbeszerzések mögött nem volt korrupció, azt viszont igen, hogy ezt eddig nem tudta bizonyítani senki. Szakértők szerint ráadásul az ilyen üzleteknél megszokott az erős lobbitevékenység egy-egy megrendelő országnál (az amerikaiak részéről is). Az ilyen, háttérben zajló eseményeket, pénzmozgásokat pedig szinte lehetetlen feltárni. Az ezt szolgáló akciók ennek ellenére nem maradtak el.

Először Csehországban kezdődött el a nyomozás két képviselő feljelentése alapján, akik azt állították, hogy pártjaik kaptak jelentős kenőpénzeket. Ezt az eljárást azonban bűncselekmény hiányában lezárták a hatóságok. Ezekben az időkben Magyarországon Medgyessy Péter szocialista–szabad demokrata kormánya került hatalomra. Bár sokan lobbiztak a Gripen-szerződés felbontása mellett, ez a kormány úgy döntött, nemhogy felmondja, hanem kiegészíti a szerződést. Ennek köszönhetően duplájára emelték a beszerzés értékét, 160 milliárd forintról 240 milliárdra, és még korszerűbb, például légi utántöltésre alkalmas gépeket béreltünk a svédektől. Az új megállapodást is a korrupció gyanúja lengte körül, sokan nem értették például, hogy tankerek híján miért tették alkalmassá a gépeket a légi utántöltésre.

Titokzatos gróf, titkos Vadai-jelentés

Később bekapcsolódott „a korrupció feltárásába” a Soros Györgyhöz köthető nemzetközi sajtó is. A svéd televízió oknyomozó műsora megismételte a cseh politikusokat érő vádakat, az ügyet nagyrészt a Soros írásait rendszeresen közlő The Guardian göngyölítette fel. Egyes vélemények szerint az is alátámasztja, hogy a tényfeltáráshoz (vagyis a lobbizók háttértevékenységéhez köthető információk megszerzéséhez) köze lehetett Sorosnak, hogy az újságíróknak „meg nem nevezett forrás” közvetítette a banki információkat.

A sajtóhírek alapján 2007-ben a brit korrupcióellenes hatóság, a Serious Fraud Office és a svéd főügyészség is vizsgálatot kezdett a csehek számára beszerzett Gripenek ügyében. Miközben a nyomozás teljes titoktartás mellett folyt, a Bertelsmann-tulajdonba tartozó osztrák Format című hetilap közölt részleteket az eljárásról. A lap szerint a BAE az Ausztriában csalás, vesztegetés és pénzmosás gyanújával vizsgálat alatt álló gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly segítségével korrumpálta a beszerzéseket Ausztriában, Csehországban és Magyarországon. A cikk szerint Magyarországon az akkori „nagyobb pártok”, vagyis a kormánypártok mellett a szocialisták is jelentős kenőpénzeket kaphattak.

Később, 2012-ben a Profil című osztrák lap mutatta be a vesztegetés folyamatát. A BAE konszernt hasonló korrupciós vádak érték Dél-Afrikában és Thaiföldön is, mindkét országban az amerikai F–16-osok maradtak alul a tendereken. Mensdorff-Pouilly gróf végül a vádlottak padjára is került, de az osztrák bíróság nem találta elegendőnek a bizonyítékokat az elítéléséhez.

Magyarországon eközben különös vizsgálat indult Gripen-ügyben. A második Gyurcsány-kormány idején, 2007 közepén a kormányfő emberét, Vadai Ágnest ültették a honvédelmi tárca parlamenti államtitkári székébe, ahol az lett az egyik legfőbb feladata, hogy kivizsgálja a beszerzés körülményeit. Gyurcsány Ferenc nyilván egyszerre akart ütni elődjén, a 2004-ben megbuktatott Medgyessyn és annak környezetén, illetve az akkor már ellenzékben lévő Orbán Viktoron, de ez nem sikerült. Az úgynevezett Vadai-jelentés eredetijét ugyanis negyvenöt évre titkosították. A titkosítás feloldását nem sikerült elérnie még az amerikaiak által pénzelt Transparency International nevű szervezetnek sem. Igaz, az utóbbi időben a civil jogvédők ezt nem is nagyon erőltetik.