Megújult rendszerben, frissülő szereposztással, megváltozott döntés-előkészítési, illetve végrehajtási folyamatokkal bizonyíthatja be már januártól Budapest kormánypárti vezetése, hogy jó döntés volt a főváros átszervezése. A parlament sok vitát kiváltó tavalyi döntésével megváltoztatta a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának módját, ebből következően annak összetételét, s a szavazások módját is. Utóbbi a számítógépes technikának köszönhetően már jól működik, s a kijelzők mindig megmutatják a szavazatoknak az adott lakosságszámra vetített százalékát is.
Biztos pont a közgyűlés élén 2010 óta Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester, akit októberben a rendszerváltozás óta a harmadik legnagyobb választási győzelemmel választottak újra. Elsőként a döntéshozatali munkát – a huszonhárom kerületi polgármesterrel, akik közül 17 kormánypárti, valamint kilenc pártlistás képviselővel, közülük hét ellenzéki – kellett megszerveznie. Ebben komoly törvényi háttér, az úgynevezett vétójog bevezetése is támogatta.
Az idén először január 28-án ülésező Fővárosi Közgyűlésben létrejött az új bizottsági struktúra, ebben nagy feladat hárul a polgármesterekre. A városvezetés tényleges munkamegosztásra épül, hiszen az előző két ciklusból „áthozott” főpolgármester-helyettesek közül a kormánypárti Bagdy Gábor közgyűlési tagként a pénzügyekért felelős, míg Szeneczey Balázs (városfejlesztés) és újonnan Szalay-Bobrovniczky Alexandra (humán terület) külsősként segíti Tarlós István munkáját. A városvezetésben a főpolgármesteri hivatal munkájáért felelős főjegyző, Sárádi Kálmánné mellett két új szereplő is megjelent: Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere, a Fidesz kommunikációs igazgatója önkormányzati és rendészeti tanácsnokként közvetlenül a főpolgármester mellett dolgozik, egyértelműen politikai szerepben.
Kocsis feladatait húsz pontban határozta meg a közgyűlés, rendkívül széles területen, lefedve szinte a teljes önkormányzati területet. Gyakorlatilag ő „a második ember”. A tanácsnoknak előterjesztési jogai, javaslattételi kötelezettségei vannak. A városvezetés új, kifejezetten szakmai szereplője Bán Tamás városigazgató. A vonatkozó fővárosi rendelet szerint „a városigazgató a Budapesti Városigazgatóság Zrt. mindenkori vezérigazgatója”.
A német mintára létrehozott holdingba január 15-i hatállyal betagozódik az összes közszolgáltató cég, közöttük a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Utóbbi feladata továbbra is a közlekedésszervezés, a szolgáltatás megrendelése és ellenőrzése. A BKK-nál marad a megkezdett fejlesztések befejezése, a kivitelezők műszaki ellenőrzése, valamint egyeztető szerepük lesz abban, hogy mely közlekedési programok élvezzenek elsőbbséget. A tömegközlekedés üzemeltetése újra teljes jogúan a BKV-é.
A városigazgatóság a két közlekedéssel foglalkozó céget, majd később a különváló Közút Zrt.-t, más közszolgáltatókkal ellentétben nem apportálás, hanem „egyes tulajdonosi jogok gyakorlásának megbízással történő átengedése útján” felügyeli. Ugyanígy terjesztik ki ezt a feladatot az úgynevezett vegyes társaságokra, beleértve a részben magyar, továbbá a ma még részben külföldi tulajdonú cégeket. Így a visszavásárolt Fővárosi Vízművek Zrt.-re, a jelentősrészt francia érdekeltségű Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-re és a város díszkivilágításáért felelős BDK Kft.-re is.
