Minősített iratok Vizoviczkiék perében

Emiatt zárt ajtók mögött folytatta le a katonai tanács az eljárást. A vádlott nem örült a fotósok kiemelt figyelmének, „mindenkinek azt kívánom, hogy kerüljön ilyen helyzetbe” – mondta a jelenlévőknek.

Swendt Pál
2015. 01. 15. 4:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az éjszakai mulatóiról elhíresült, előzetes letartóztatásban lévő férfi a fal felé fordulva állt meg a folyosón, azt kifogásolva, hogy nem járult hozzá a képek rögzítéséhez. „Mindenkinek azt kívánom, hogy kerüljön ilyen helyzetbe” – mondta a jelenlévőknek. A Debreceni Törvényszéknek a büntetőper helyszínéül szolgáló dísztermébe előbb a vádhatóság képviselői, majd a védők és a vádlottak után a sajtó munkatársai is bemehettek, ezután azonban az ügy bírája, Vatai István hadbíró alezredes bejelentette: az eljárásban tárgyalt minősített iratokra tekintettel a katonai tanács az eljárást zárt ajtók mögött folytatja le.

A folytatásban így csak az érintettek maradhattak a tárgyalóban, ahol a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ügyészei több mint három órán át ismertették az eljárás huszonkét vádlottjával szemben összeállított 91 oldalas vádiratot. Az ügyészek tegnap nem olvasták fel az iratnak az elmarasztalásokra vonatkozó részét, de értesüléseink szerint a KNYF egy kivétellel az ügy minden terheltje esetében letöltendő, illetőleg felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását tartja indokoltnak.

A főügyészség augusztusban jelentette be, hogy bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelnek vádat az eljárás terheltjeivel szemben. Emlékezetes: a vesztegetési botrányt a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos adatgyűjtése nyomán tárta fel a KNYF. A szolgálat a felderítés után több mint száz órát kitevő kép- és hangfelvételt, illetve azok legalább háromezer oldalnyi leiratát csatolta a feljelentéshez, amelyekből a főügyészség nyolckötetnyi dokumentumot tett az eljárás részévé. Mindez ügyvédi becslések szerint azt jelenti, hogy a tanács a bizonyítás során legalább három napon át ismertetheti a kép- és hangfelvételeket, valamint az ezekhez kapcsolódó dokumentumokat.

A 2012 nyarán kirobbant vesztegetési ügy adatai szerint az eljárásban vádolt egykori főrendőrök, köztük Hopka Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztály speciális bűncselekmények elleni osztályának volt vezetője, Gulyás Imre, az iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának korábbi első embere, valamint Kalmár Tamás, a BRFK közrendvédelmi főosztályának egykori irányítója és Koblencz Attila, a fővárosi rendőrség bűnügyi információs főosztályának volt nyomozója éveken át havi rendszerességgel kapott „fizetést” a vállalkozótól.

A vád szerint Vizoviczki „táskás” embere, az ügyben korábban gyanúsítottként számon tartott Varga István százezres, milliós nagyságrendű összegeket vitt a főtiszteknek, hogy főnöke nagy forgalmú szórakozóhelyei zavartalanul, illegális rendőri védelem alatt működjenek, a konkurens mulatóhelyeken pedig a bezárás reményében razziákat tartsanak.

A rendőrség bűnügyi hírszerzésével 2000 óta Ravasz fedőnéven együttműködő Varga, aki vélhetően vádalkut kötött a nyomozókkal, beismerő vallomásokkal segítette a hatóság munkáját. A bűnszervezet működéséről részletesen beszámoló férfi ennek során azt is feltárta, hogy Vizoviczki megbízásából mennyi pénzt adott át a korábbi főtiszteknek. Varga kitért arra is, hogy a Vizoviczki-birodalom menedzsmentjében mindenkinek megvolt a maga kapcsolatrendszere. A vállalkozónak kapcsolatai voltak a belvárosi és az újbudai önkormányzatnál, a fogyasztóvédelemnél, a munkavédelemnél, a tűzoltóságnál, az óbudai polgármesternél és munkatársainál. Az egykori egyenruhások mellett az ügy vádlottjai között civilek, valamint egy volt tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő is szerepel.

Mint ismert: a KNYF augusztusban költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt is vádat emelt Vizoviczkival és egykori üzletvezetőivel, illetve a könyveléssel, számlázással és a bevételek ellenőrzésére felhatalmazott bizalmasaival szemben. Ezt a pert tavaly november óta tárgyalja a Fővárosi Törvényszék. Az ügyben benyújtott vádirat szerint a harmincnégy terhelt, akik közül kilencen alkottak bűnszervezetet, több mint egymilliárd forintos áfacsalás miatt vonhatók felelősségre.

A vesztegetési ügy büntetőpere április 12-én folytatódik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.