Az éjszakai mulatóiról elhíresült, előzetes letartóztatásban lévő férfi a fal felé fordulva állt meg a folyosón, azt kifogásolva, hogy nem járult hozzá a képek rögzítéséhez. „Mindenkinek azt kívánom, hogy kerüljön ilyen helyzetbe” – mondta a jelenlévőknek. A Debreceni Törvényszéknek a büntetőper helyszínéül szolgáló dísztermébe előbb a vádhatóság képviselői, majd a védők és a vádlottak után a sajtó munkatársai is bemehettek, ezután azonban az ügy bírája, Vatai István hadbíró alezredes bejelentette: az eljárásban tárgyalt minősített iratokra tekintettel a katonai tanács az eljárást zárt ajtók mögött folytatja le.
A folytatásban így csak az érintettek maradhattak a tárgyalóban, ahol a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ügyészei több mint három órán át ismertették az eljárás huszonkét vádlottjával szemben összeállított 91 oldalas vádiratot. Az ügyészek tegnap nem olvasták fel az iratnak az elmarasztalásokra vonatkozó részét, de értesüléseink szerint a KNYF egy kivétellel az ügy minden terheltje esetében letöltendő, illetőleg felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását tartja indokoltnak.
A főügyészség augusztusban jelentette be, hogy bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelnek vádat az eljárás terheltjeivel szemben. Emlékezetes: a vesztegetési botrányt a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos adatgyűjtése nyomán tárta fel a KNYF. A szolgálat a felderítés után több mint száz órát kitevő kép- és hangfelvételt, illetve azok legalább háromezer oldalnyi leiratát csatolta a feljelentéshez, amelyekből a főügyészség nyolckötetnyi dokumentumot tett az eljárás részévé. Mindez ügyvédi becslések szerint azt jelenti, hogy a tanács a bizonyítás során legalább három napon át ismertetheti a kép- és hangfelvételeket, valamint az ezekhez kapcsolódó dokumentumokat.
A 2012 nyarán kirobbant vesztegetési ügy adatai szerint az eljárásban vádolt egykori főrendőrök, köztük Hopka Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztály speciális bűncselekmények elleni osztályának volt vezetője, Gulyás Imre, az iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának korábbi első embere, valamint Kalmár Tamás, a BRFK közrendvédelmi főosztályának egykori irányítója és Koblencz Attila, a fővárosi rendőrség bűnügyi információs főosztályának volt nyomozója éveken át havi rendszerességgel kapott „fizetést” a vállalkozótól.