Vizoviczki Lászlót rendőrök vezették be a bíróság épületébe, óriási sajtóérdeklődés mellett. Ezt látva a vádlott eltakarva az arcát, odaszólt a fotósoknak és operatőröknek: „Szégyelljék magukat, látják, hogy nem járulok hozzá, mégis kattintgatnak.”
Vatai István hadbíró alezredes katonai tanácsa zárt ajtók mögött kezdte meg a tárgyalást. A vádlottak többsége civil; de rendőr, tűzoltó, pénzügyőr is van közöttük, ezért katonai tanács előtt folyik a per.
Azért tartják zárt ajtók mögött a tárgyalást, mert az eljárásra a legszigorúbb minősítés vonatkozik. A kilencvenoldalas vádirat tele van titkosított adatokkal, így sem a vád sem a vádismertetés nem publikus. Csak az eljárás végén, az ítélet rendelkező részét olvassák fel nyilvánosan. A bíróság korábbi közlése szerint az ügy iratai 70-80 ezer oldalt tesznek ki, a következő hónapokra tíz tárgyalási napot tűzött ki az eljáró bíró.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztusban jelentette be, hogy vádat emeltek a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált Vizoviczki László ügyeiben. A bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben harminchárom, a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben huszonkét vádlottal szemben indult eljárás.
A két vádirat alapján 331 bűncselekmény elkövetése róható a vádlottak terhére, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire öt évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A vádlottak között hét volt rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, volt tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő van.
A költségvetési csalás miatt indult büntetőper novemberben kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Vizoviczki az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismertté a budapesti éjszakában, majd ismeretlen forrásból vendéglátó-ipari tevékenységbe fogott. Az illegális jövedelem növeléséért cégei megtévesztették az adóhatóságot, nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek, rossz minőségű terméket hoztak forgalomba, illetve irreálisan magas árakkal dolgoztak.
