Vizoviczki Lászlót rendőrök vezették be a bíróság épületébe, óriási sajtóérdeklődés mellett. Ezt látva a vádlott eltakarva az arcát, odaszólt a fotósoknak és operatőröknek: „Szégyelljék magukat, látják, hogy nem járulok hozzá, mégis kattintgatnak.”
Vatai István hadbíró alezredes katonai tanácsa zárt ajtók mögött kezdte meg a tárgyalást. A vádlottak többsége civil; de rendőr, tűzoltó, pénzügyőr is van közöttük, ezért katonai tanács előtt folyik a per.
Azért tartják zárt ajtók mögött a tárgyalást, mert az eljárásra a legszigorúbb minősítés vonatkozik. A kilencvenoldalas vádirat tele van titkosított adatokkal, így sem a vád sem a vádismertetés nem publikus. Csak az eljárás végén, az ítélet rendelkező részét olvassák fel nyilvánosan. A bíróság korábbi közlése szerint az ügy iratai 70-80 ezer oldalt tesznek ki, a következő hónapokra tíz tárgyalási napot tűzött ki az eljáró bíró.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztusban jelentette be, hogy vádat emeltek a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált Vizoviczki László ügyeiben. A bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben harminchárom, a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben huszonkét vádlottal szemben indult eljárás.
A két vádirat alapján 331 bűncselekmény elkövetése róható a vádlottak terhére, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire öt évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A vádlottak között hét volt rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, volt tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő van.
A költségvetési csalás miatt indult büntetőper novemberben kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Vizoviczki az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismertté a budapesti éjszakában, majd ismeretlen forrásból vendéglátó-ipari tevékenységbe fogott. Az illegális jövedelem növeléséért cégei megtévesztették az adóhatóságot, nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek, rossz minőségű terméket hoztak forgalomba, illetve irreálisan magas árakkal dolgoztak.
Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott a rendszer hatékony működtetéséért ügyvédi segítséggel több tucat cégből álló gazdasági szervezetet hozott létre, továbbá jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is.
