Százmilliárdos egészségügyi fejlesztések

Több mint 330 milliárd forint értékű fejlesztés zajlik a hazai egészségügyi intézményekben.

Több mint 330 milliárd forint értékű fejlesztés zajlik az egészségügyi intézményekben, és csaknem négyszáz uniós fejlesztési program fut országszerte – közölte lapunkkal az egészségügyért felelős államtitkárság. Tájékoztatásuk szerint 2014-ben tizenkét új gyógyszert fogadtak be, ezzel 25 ezer beteg számára nyíltak meg új terápiás lehetőségek.

Tavaly 2009-hez képest már 26 százalékkal több pénz jutott az alapellátásra, így a háziorvosokra, házi gyermekorvosokra, iskolaorvosokra, védőnőkre és a területi ellátást végző fogorvosokra. Tavaly tízmilliárd forint többletet kapott a terület, és 2015-ben is hasonló mértékű plusztámogatást nyújt az szaktárca. Emellett a tartósan betöltetlen körzetek problémáinak kezelése érdekében pályázatot írtak ki ötszázmillió forint értékben.

Az államtitkárság emlékeztetett, 2011 után 2014-ben újabb várólista-csökkentő programot indítottak. Ennek részeként az év végi maradványból fennmaradó több mint 786 millió forintból annak az 1300 betegnek az ellátását biztosították, akik legrégebben várnak csípő- és térdprotézis műtétre. Emellett további egymilliárd forint pluszforrást ítélt a kormány a kórházi várólisták csökkentésére, ez a forrás körülbelül további háromezer operációra elég.

A szaktárca kiemelt figyelmet fordított a szűrésekre is. Az utóbbi években új szűrési akciók indultak, tavaly rendezték meg először a szűrés éjszakáját, amelyen országosan körülbelül ötven helyszínen a mammográfiás központok meghosszabbított nyitva tartással várták a vizsgálatra behívott nőket. Június végén a Hősök terén és a Városligetben várták a sportolni vágyókat, a mozgás éjszakájára tizenötezren látogattak ki.

A szervezett méhnyakszűrésen való részvétel növelésére – pozitív nemzetközi példák alapján – védőnők által végzett méhnyakszűrő program indult, a szűrésekre eddig 285 védőnő szerzett kompetenciát. Az államtitkárság rámutatott, a védőnők olyan nőket is megnyertek a vizsgálaton való részvételre, akik korábban tíz vagy annál több éve nem voltak nőgyógyásznál. Európai uniós támogatással már elindult a védőnői méhnyakszűrés országos kiterjesztését célzó program, ennek részeként elsősorban az ötezer fő alatti településen dolgozó védőnők szereznek jogosultságot a méhnyakszűrés végzésére.

Vastagbélszűrési program – az Országos Tisztifőorvosi Hivatal finanszírozásában – jelenleg három megyében (Győr-Moson-Sopron-, Nógrád és Heves megye) zajlik az 50–70 éves korosztálynak. Ebbe 104 önként jelentkező háziorvost vontak be, és körülbelül húszezer embert érnek el. Ráadásul idén európai uniós támogatással – 115 háziorvosi praxis bevonásával – Csongrád megyében is elindult a vastagbélszűrés: jelenleg a háziorvosok felkészítő képzése zajlik, ezt követi az érintettek szűrésre történő meghívása. Mindezek tapasztalatai – és a ráfordítható források – alapján a szervezett vastagbélszűrést fokozatosan terjeszti ki országosan a szaktárca.

Az államtitkárság jelentős eredménynek nevezte a humán papillomavírus elleni védőoltás bevezetését is. Évente csaknem 1500 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak Magyarországon, és mintegy négyszáz nő hal meg a betegség következtében. Ősztől kötelezően ajánlott a HPV elleni védőoltás, az ingyenes vakcinát a 12. életévüket betöltött hetedik osztályos lányok kaphatják. A korosztályba tartozó 45 ezer gyermeknek az oltóanyag beszerzése megtörtént, összesen 1,2 milliárd forint értékben. A visszaérkezett nyilatkozatok alapján az érintettek túlnyomó többsége, 82,6 százaléka élni kíván a lehetőséggel. Magyarország a 80 százalék fölötti átoltottsággal rögtön a védőoltás bevezetésének első évében Európa élvonalába kerülhet – hangsúlyozta a szaktárca.

A népegészségügy területén elért további eredményként értékelték, hogy egészségesebbek lettek az élelmiszerek, köszönhetően annak, hogy például februárban életbe lépett a transzzsírsavak visszaszorítására irányuló rendelet. Az intézkedés azért is volt sürgető, mert a transzzsírsavakkal összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri betegségek évente hatezer ember életét követelik, így az új szabályozással ezrek élete menthető meg.

Szürkehályog-műtétre, térd-, valamint csípőprotézis-beavatkozásra várnak jelenleg a legtöbben az országban – derült ki a lapunk által megismert adatokból. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatása szerint december végén e három operáció esetében összesen 34 430-an szerepeltek várólistákon. Szürkehályog-műtétre
18 263 beteget regisztráltak, ami azt jelenti, hogy október vége óta durván 150-en estek át a beavatkozáson. Térdprotézisre 8900-an várnak, ami több mint százzal kevesebb az ősszel tapasztaltnál. A csípőprotézis-várólistán 7267 páciens szerepel. Az OEP adatai alapján szintén sokan vannak, akik valamilyen szívkatéteres eljárásra, epekövesség miatti operációra, ezenkívül sérvműtétre várakoznak, a betegek száma mindegyik beavatkozástípus esetében meghaladja az ezret.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a héten jelentette be, hogy január elsejétől hatmilliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi várólisták további csökkentésére. A szaktárca már 2013 végén csaknem 800 millió forintot biztosított a várólisták rövidítésére, ennek nyomán tavaly a csípő- és térdprotézis-operációra legrégebben várakozó 1300 beteg műtétjét tudták elvégezni az intézményekben. Előbbi beavatkozás esetében a várakozási idő több mint 64, utóbbinál pedig 42 százalékkal csökkent.

Az idén érkező többletforrással elérhető, hogy a hazai műtétek esetében az európai szintnek megfelelőre csökkenjen a várakozási idő. A kisebb beavatkozásoknál két-három hónapot, a nagy operációknál – például csípő-, térdprotézis- vagy nagyobb gerincműtéteknél – pedig legfeljebb fél évet kell majd várniuk a betegeknek. Az intézkedés hatása 2015 második felében már érzékelhető lehet.