Brüsszeli igen az építkezésekre

Forgalomba állhat a repülőtéri expressz, elkészül a komáromi híd, megújulhatnak a pályaudvarok.

Teljes egészében elfogadta Brüsszel azoknak a hazai közlekedési fejlesztéseknek a listáját, amelyeket az előttünk álló uniós pénzügyi elszámolási időszakban kívánunk megvalósítani. Ez nem meglepő – mondta lapunk kérdésére egy iparági forrás –, hiszen ez a lista már több egyeztetésen keresztülment, és a kormányzat azokat a fejlesztési célokat hagyta rajta, amelyek találkoznak az EU elképzeléseivel. Az előttünk álló hét évben közlekedésfejlesztésre közel 1800 milliárd forint uniós támogatás áll majd rendelkezésre 15 százalékos hazai társfinanszírozással. A legnagyobb összeget, több mint 1100 milliárd forintot az integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) biztosítja majd. Az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) keretét elsősorban vasúti áruszállítást elősegítő beruházásokra kívánják fordítani.

Emlékezetes, a kormány tavaly november végén tette közzé azoknak az országos jelentőségű közúti, vasúti, városi és elővárosi közlekedési fejlesztéseknek a listáját, amelyeket a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban valósítanának meg közösségi forrásokból. A listából kiderül, hogy a 2-es főút csak Vácig lesz kétszer két sávos gyorsforgalmi, azután megmarad főútnak. Hasonlóképpen történik a 3-as esetében is: az M30-as Miskolctól a szlovák határig ugyanúgy kétszer egy sávos út lesz, mint az M3-as Vásárosnaménytől. A 4-es kétfelől közelíti meg a román határt: épül a fővárostól Szolnokig, majd Törökszentmiklósig a hagyományos nyomvonalon, de Debrecen felől – ahová elér az M3-as leágazása – az M35-ös osztott pályás úttal ér el Berettyóújfaluig, ahonnan kétszer két sáv vezet a határra. Az M6-os szintén csak autóútként éri el a magyar–horvát határt Ivándárdánál. Az uniós források lehetővé teszik, hogy Szombathelytől Győrig, a Balaton partjától Kaposvárig, illetve Kondorostól Békéscsabáig gyorsforgalmi úton közlekedjenek az autósok. Marad azért megyeszékhely, amelyik így sem kap sztrádakapcsolatot, mint Eger, Veszprém és Zalaegerszeg.

Lényegesen hosszabb a vasúti fejlesztések listája. Alapvetően a nemzetközi fővonalakon folynak pályafelújítási, néhol villamosítási munkák, illetve az elkészülő GSM-R infrastruktúrát kihasználva az európai irányítási rendszert, az ETCS2-t építik ki több szakaszon. Újjáépülnek pályaudvarok, állomásépületek és ezekhez kapcsolódó P+R parkolók. Köztük jelentőségében kiemelkedik a Nyugati és a Keleti pályaudvar épületének rekonstrukciója, a Déli azonban, amelyről a napokban sok szó esett, nem szerepel a listán. Az állami vasúttársaság két ütemben vásárolhat új motorvonatokat. Nem szerepel az uniós listában a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakasza, ennél azonban van remény a kínai finanszírozásra. Bekerült a felsorolásba viszont a repülőtéri gyorsvasút terve, amelyet először a 2000-es évek elején javasoltak magyar magáncégek, de a Malév leállítása után hátrább sorolták a megvalósítását. Szerepel a tervek között még a fővárosi elővárosi HÉV-hálózat felújítása, valamint villamosok vásárlása is.