A főigazgatóság szerdai közleménye szerint a legnagyobb elöntések országosan továbbra is Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében vannak. Tovább javult a belvízhelyzet a Közép-Tisza vidékén, ahol 5550 hektárral csökkent a víz borította terület nagysága. Kisköre után kedd este megszűnt a készültség a tiszakécskei, illetve elsőfokúra csökkent a jászkiséri belvízvédelmi szakaszon. A szegedi vízügyi igazgatóság változatlanul másodfokú védekezést folytat öt, elsőfokút pedig három védelmi szakaszon.
Az elöntések nagysága a talaj telítettsége miatt – a szivattyúzások ellenére is – várhatóan csak lassan fog csökkenni, mivel a téli időszakban sem a párolgás, sem a növényzet nem segíti a belvizes helyzet javulását.
A közlés szerint 195 szivattyútelep üzemel, a napi átemelt vízmennyiség 7,9 millió köbméter, a védekezésben 781-en vesznek részt. A vízügyi igazgatóságok gát- és csatornaőrei a vízkormányzó műtárgyakat folyamatosan ellenőrzik, szükség szerint szabályozzák.
A regionális vízügyi igazgatóság 319 munkatársa vesz részt a belvíz elleni védekezésben az Alsó-Tisza vidékén – tájékoztatott szerdán Kádár Mihály védelemvezető-helyettes.
Az igazgatóság dolgozói folyamatosan ellenőrzik a védműveket, eltávolítják a vízinövényeket és az uszadékot a csatornákból, a gépészek biztosítják a szivattyútelepek folyamatos működését. Gátér és Kiskunfélegyháza térségének belvízmentesítését a Csukáséri főcsatornához telepített mobil szivattyúkkal is segítik – tudatta a szakember.
Az igazgatóság területén 47 750 hektárt öntött el a belvíz, ebből 26 900 hektár vetés és szántó. A nyolc belvízvédelmi szakaszon 71 szivattyútelep üzemel, csaknem felük egész nap, az egy nap alatt a főgyűjtőkbe átemelt víz mennyisége mintegy 2,2 millió köbméter volt – tudatta a védelemvezető-helyettes.
Egyre több falvat vagy várost is érint a belvíz, az igazgatósághoz érkezett adatok szerint már tizenhárom helyen másod-, öt településen pedig elsőfokú készültség mellett zajlik a védekezés.
