E gyásznapon nemcsak azokat a tízezreket sirathatjuk, akik a kommunizmus magyarországi négy évtizede alatt az elnyomó diktatúra elleni harcban, bátor ellenállásban vesztették életüket vagy akiket emiatt a diktatúra megfosztott szabadságuktól, hanem sírhatunk az ország egésze miatt is, amelyet a jaltai világrendben évezredes szerves nyugati kötődése ellenére a második világháború győztes hatalmainak vezetői a Kelethez soroltak. Ezzel Magyarország egy embertelen, bukásra ítélt történelmi kísérlet szenvedéstörténetének áldozata lett – mondta Gulyás Gergely.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az akkori kor hangulatát felidézve azt mondta: sokszor még gyanú sem volt az elhurcoltak bűnösségére, hanem véletlenszerűen származás, név alapján vitték el az embereket. Bárkit bármikor el lehetett hurcolni ebben az időszakban, és nem tudott valaki olyat tenni, hogy ne válhasson a hatalom potenciális ellenségévé a későbbikben.
A gulág áldozatai alulértékelt hősök, keveset beszélnek és keveset tudnak róluk, ez a terület a kibeszéletlen témák közé tartozik – mutatott rá, valamint kiemelte: az idei évet a málenkij robot és a gulág emlékévé nyilvánította a kormány, és igyekeztek az emlékbizottságot minél szélesebb körű tagsággal létrehozni. Azt szeretnék, ha az egész év, jövő február végéig a megemlékezésről, a tényfeltárásról, ismeretterjesztésről szólna, szeretnék a történelem minden részletét feltérképezni.
Majorszki András, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának elnöke kiemelte: a Kárpát-medence és a világ számos pontjáról érkeztek vendégek tanácskozásra, amellyel az elhurcolt embereknek kívánnak emléket állítani. A mai magyar társadalomban nagy igény van, hogy feltárják és bemutassák a második világháború végén történt eseményeket, amelyek hosszú időn át feledésre voltak ítélve – hangsúlyozta.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!