A rejtőzködő Leiner Laura és a misszió

A fiatalok 63 százaléka egyáltalán nem, vagy ritkábban, mint havonta olvas könyvet. Erre itt egy magyar írónő, akinek könyveit falja az ifjúság. Van remény?

És ezenfelül még ott van az írás: tíz év alatt 19 regényt jelentetett meg, ez majdnem félévente egy, ami nagyjából Lőrincz L. László tempója, aki az egyik legtermékenyebb magyar szerző. Leiner Laura könyveinek eladási mutatóiról nem tudtunk információkat szerezni, azokat mind a GABO Kiadó, mind a szerző titokban tartja. Azonban a Központi Statisztikai Hivatal adataiból annyi kideríthető, hogy mekkora példányszámban jelennek meg a könyvek. Leiner Laura az erős magyar középmezőnyben található 10–15 ezres példányszámaival. Nála többet általában a már említett Lőrinc L. László produkál 35 ezres, Fejős Éva pedig 20 ezres példányszámaival. Leinerrel nagyjából egy súlycsoportban van (illetve valamelyest megelőzi őket) többek között Lackfi János, Ugron Zsolna és az irodalomtól talán legtávolabb álló celeb, Kelemen Anna is.

Leiner Laura nem tartja magát szépirodalmi szerzőnek. Bárhol keresünk is rá az életrajzára, mindenhol azt találjuk, hogy ő ifjúsági bestseller szerző. Ennek manapság már nem olyan az olvasata, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt, amikor a bestseller szerzők könyveit egyszerűen csak ponyvának nevezték, sőt, ha lehetett, akkor az irodalom a lehető legtávolabb tartotta magát tőlük. Az elmúlt rövid időszak tendenciái alapján ez a téma erős változáson megy át. Elég csak néhány példát hoznunk arra, hogy miként talált utat magának a könnyebben befogadható irodalom az elefántcsonttorony magányában ücsörgő szépirodalmi szerzők alkotásai felé, vagy éppen pont fordítva, miként találtak utat maguknak az elefántcsonttorony magányában ücsörgő szépirodalmi szerzők alkotásai a könnyebben befogadható irodalom felé.

Első példánk a slam poetry, amely jelentős sikereket könyvelhetett el magának – nem csupán az általában keveset olvasó fiatalok körében, de a magas jelzővel ellátott irodalomban is. Vagyis mindkét rétegben otthonosan mozog. Igaz ugyan, hogy ezt nem feltétlenül kikövezett úton sikerült elérnie, hiszen az irodalmi élet először szkeptikusan, ellenérzésekkel fogadta a műfajt, amely tulajdonképpen színpadi, előadott költészetként lett aztán a legismertebb. Aztán számos vita után lecsillapodtak a kedélyek, mindenki megnyugodott, és elfogadja, hogy az irodalmat és az olvasást ebben a formában is érdemes népszerűsíteni. Képviselői közül sokan alkotnak egyszerre hagyományos értelemben vett költőként: elég, ha Simon Mártonra, Závada Péterre vagy Csider István Zoltánra gondolunk, de e cikk szerzője sem kivétel.

Ezek az előadók és alkotók olyan áttörést hoztak, amely eddig nem volt jellemző a hazai szépirodalomra: jelenlétükkel nyitottak azok irányába is, akik keveset olvasnak, fiatalok, mégis vágynak valami olyan pluszra, amit a hétköznapokban nem kapnak meg. A szórakozva elmélyülés élményét. Egészen odáig jutottak, hogy könyvsorozat készül róluk, versesköteteiket többezres példányszámban adják el, és ma már szinte nincs, aki ne ismerné el, hogy új olvasókat hoztak nem csupán saját maguknak, de az egész magyar irodalomnak.

Leiner Laura nyolc részből álló ifjúságiregény-sorozata. Főszereplője Rentai Renáta, aki egy budai francia tagozatos magángimnázium, a Szent Johanna Francia Tagozatos Alapítványi Gimnázium tanulója. A sorozat köteteinek kiadója a Ciceró Könyvstúdió. Az első kötet 2010-ben jelent meg, az utolsó, két kötetből álló rész 2013-ban. Ez év májusában kiadtak egy kiegészítő kötetet is Kalauz alcímmel, amely a sorozattal kapcsolatos információkat tartalmazza. A könyvsorozat a főhős naplójának formájában a gimnázium 9–12. B osztályának mindennapjait mutatja be, egyebek között az iskolakezdés kisebb-nagyobb méretű zökkenőit, a középiskola hétköznapinak számító történéseit, valamint a továbbtanulás és elválás sokszor embert próbáló nehézségeit. A Szent Johanna gimi a 2010-es évek egyik legnépszerűbb és egyik legnagyobb rajongótáborral büszkélkedő ifjúsági sorozatának számít Magyarországon.

Második példánk a legfrissebb. A József Attila Kör (JAK) és a Libri Könyvkiadó a múlt héten indította el közös könyvsorozatát ArtPop néven, amelybe olyan kortárs világirodalmi regényeket válogat be a Nádor Zsófia–Bárány Tibor szerkesztőpáros, amelyek a populáris és a szépirodalom határán mozognak, vagy egyenesen meg is kérdőjelezik e határ létezését. A kezdeményezés eredetileg a JAK világirodalmi sorozata volt, de a Libri (most tekintsünk el a könyves piacon zajló őrületről), felismerve a populáris műfajok körül kialakult tendenciákat, mellé állt, hogy még nagyobb publicitást biztosítson neki.

„A populáris irodalom jellemzően jól körülhatárolható műfajokban képviselteti magát: krimi, sci-fi, thriller, horror. Mi olyan műfaji könyveket szeretnénk megjelentetni, amelyek valahogy túllépnek a zsánerkereteken, reflektálnak a műfajra, játszanak annak kódjaival. A magyar irodalomban szerintünk megfigyelhető újabban az a tendencia, hogy szépírónak tartott alkotók egyre többet játszanak ilyen kódokkal, gondolok például Babiczky Magas tengerére, vagy Cserna-Szabó András regényére, a Szíved helyén épül már a Halálcsillagra. Olyan köteteket válogatunk be a sorozatba, amelyek esetében a popkultúrára való reflexió és a zsánerkódok alkalmazása nem merül ki az öncélú referenciákban és formai játékokban, hanem a művek állítanak valamit, esetleg kérdést tesznek fel a kulturális és egyéb társadalmi folyamatokról, vagy az emberi természetről” – mondta a Könyvesblognak adott interjúban Nádor Zsófia. A témában konferenciát is szerveznek április 17-én és 18-án a Budapesti Műszaki Egyetemen Zsáner, pop, kultúra címmel.

A tizenévesek olvasási szokásait utoljára 2013-ban vizsgálták átfogóan, az eredmények megdöbbentően rosszak. Az Ipsos Zrt. felméréséből ugyanis az derül ki, hogy a 15–25 éves korosztály tagjainak 35 százaléka ritkábban olvas, mint havonta, 28 százalékuk egyáltalán nem olvas, 16 százalékuk heti rendszerességgel, 14 százalékuk havi rendszerességgel, és csupán csak 7 százalékuk olvas naponta. Ehhez képest egy ifjúsági bestseller szerző, esetünkben Leiner Laura könyveinek kiadott száma és rajongótáborának nagysága elképesztő.

Nem véletlenül merült fel többször vele kapcsolatban a Harry Potter-jelenség, amely arra vonatkozik, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak olvasson, a lényeg, hogy szeresse meg ezt a gyönyörű foglalatosságot. Számos szakember foglalkozott már a kérdéssel. Közülük a legtöbben azt emelték ki, hogy Leiner Laura történetei a mai tizenévesekről szólnak, vagyis egy-egy regény cselekménye, történetei velük is megeshetnének – és ettől válik igazán vonzóvá a fiatal korosztály számára. A különbség Leiner Laura regényeiben a Harry Potterhez képest az, hogy még inkább a hétköznapokról szólnak, nem rugaszkodik el a valóságtól, nem csap át varázslatos történetekbe.

Bexi, akinek mostanra megjelent, és zajos sikert aratott a második nagylemeze, az Offline, továbbra is sikeres énekesnő, Nagy Márkot viszont teljesen elfelejtették, mert végül nem ő nyerte a tehetségkutató műsort. Körte mindent megtesz, hogy ismét sikeressé tegye Márkot, de ez nem egyszerű, nagyon mélyről kell felhozni a srácot. És hát ott vannak neki Aszádék is, még mindig a garázsában. Ezért aztán Körte megragadja a romlott majonéz miatt adódó lehetőséget, és beleegyezik abba, hogy menedzseltjeivel Londonba repüljön egy utazási műsor forgatására.

Ezen felül viszont nekünk van még egy magyarázatunk arra, hogy mitől ilyen népszerű Leiner Laura. Az általában vett magyar szerző még mindig kevés időt fordít a saját olvasóira. Megírja a könyvet, átadja egy kiadónak, és onnantól csak saját magában bízhat a könyv, nem kap a szerzőjétől egyéb segítséget. Pedig, ahogy már cikkünkben is szóba kerültek, a közösségi oldalak erre rendkívül jó alapot adnának, azonban igazán még talán csak most kezdi el felfedezni magának ezt az irodalom is.

Mint írtuk, Leiner Laura nagy valószínűség szerint 2-3 órát tölt naponta a közösségi médiával, amelyben legtöbbször személyes élményeit osztja meg rajongóival, válaszol a kérdéseikre, beszélget velük. Tulajdonképpen számtalan virtuális barátja van, és mindegyiket igyekszik ápolni, úgy tűnik, elég nagy szeretettel és tisztelettel – és kitartással. Ez a tizenéveseknek rendkívül vonzó lehet, hiszen szinte bármikor kapcsolatba léphetnek kedvencükkel, szeretik, ha viszontfoglalkoznak velük. De a fiatalok sem hülyék: könnyen észreveszik, ha valaki csak kampányol, és az ilyesminek elpártolás a vége. Ezekben a körökben, bár láttuk, egyelőre mindössze a mai fiatalok 7 százalékáról van szó, divat lett olvasni, divat lett intelligensnek lenni. Ehhez pedig Leiner Laura is jócskán hozzátette a magáét. Ma megjelenő könyve, a Hullócsillag pedig csak tovább segítheti ezt a pozitív folyamatot. Hátha az a 7 százalék egyszer csak 8 lesz. Aztán 9. És így tovább.