Több mint 15 éve mulasztásos törvénysértést követnek el az önkormányzatok – jelentette ki Árva Tamás ügyvéd annak kapcsán, hogy a jogszabályi előírások ellenére egyes önkormányzatok elvétve jelölnek ki türelmi zónákat.
A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZÉE) által szervezett konferencián Borai Ákos, a Belügyminisztérium jogi főosztályának volt helyettes vezetője aláhúzta: ahol eleget tettek a jogszabálynak, ott is „gusztustalanul, cinikusan, városszéli, alkalmatlan helyeken” vannak a türelmi zónák. Lapunk érdeklődésére elárulta: életképes zónák kijelölésére volna szükség, ahol a szexipari vállalkozások is működhetnének. Külföldön a rendőrség, az önkormányzat, a szexmunkások és a lakosság együttes közreműködésével határozták meg a komplex zónák területének határait, hogy a legkisebb fájdalmat okozzák a társadalomnak. A szakember hangsúlyozta, a prostitúció megfelelő szabályozása nélkül az egész város fertőzötté válhat.
A kilencvenes években a maffiaellenes salátatörvény részeként tették legitimmé a prostitúciós tevékenységet, míg a kitartókat továbbra is szigorúan büntetik. Az SZÉE a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától lekérdezett adatok alapján ugyanakkor bemutatta, milyen súlyos helyzetbe kerültek a szexmunkások a megváltozott szabálysértési törvény következtében is. Tamási Erzsébet, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa kifejtette, vizsgálódásai során azt tapasztalta, hogy míg a lányok ellen évente több tízezer szabálysértési eljárást indítanak, addig kitartóik ellen a százas nagyságrendet is ritkán éri el az ügyek száma.
A rendőrök azt teszik, amire a törvény kötelezi őket, mondta, ugyanakkor teljesen feleslegesnek tartják a sziszifuszi munkát. Már csak azért is, mert a kirótt szabálysértéseknek mindössze egy százalékát, ha befizetik. Az elévülési idő bekövetkeztéig a szexmunkások vagy külföldre mennek dolgozni, vagy itthon rejtőznek el. Akinek nem sikerül, börtönbe jut, de mint Moldova Zsófia, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa elmondta, a büntetés-végrehajtásnak nincs mindig módja elkülönítve kezelni a szabálysértések miatt bekerülőket, sokszor ugyanolyan szabályok vonatkoznak rájuk, mint az elítéltekre. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a szexmunkások egészségügyi vizsgálatát is feleslegesnek ítélte, hiszen – mint mondta – a HIV vírus sokáig nem mutatható ki a szervezetben.