A szexmunkásokra kirótt bírságok átlépték az egymilliárd forintot

Egyes önkormányzatok 15 éve késnek a türelmi zóna kijelölésével.

Velkei Tamás
2015. 03. 02. 18:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint 15 éve mulasztásos törvénysértést követnek el az önkormányzatok – jelentette ki Árva Tamás ügyvéd annak kapcsán, hogy a jogszabályi előírások ellenére egyes önkormányzatok elvétve jelölnek ki türelmi zónákat.

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZÉE) által szervezett konferencián Borai Ákos, a Belügyminisztérium jogi főosztályának volt helyettes vezetője aláhúzta: ahol eleget tettek a jogszabálynak, ott is „gusztustalanul, cinikusan, városszéli, alkalmatlan helyeken” vannak a türelmi zónák. Lapunk érdeklődésére elárulta: életképes zónák kijelölésére volna szükség, ahol a szexipari vállalkozások is működhetnének. Külföldön a rendőrség, az önkormányzat, a szexmunkások és a lakosság együttes közreműködésével határozták meg a komplex zónák területének határait, hogy a legkisebb fájdalmat okozzák a társadalomnak. A szakember hangsúlyozta, a prostitúció megfelelő szabályozása nélkül az egész város fertőzötté válhat.

A kilencvenes években a maffiaellenes salátatörvény részeként tették legitimmé a prostitúciós tevékenységet, míg a kitartókat továbbra is szigorúan büntetik. Az SZÉE a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától lekérdezett adatok alapján ugyanakkor bemutatta, milyen súlyos helyzetbe kerültek a szexmunkások a megváltozott szabálysértési törvény következtében is. Tamási Erzsébet, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa kifejtette, vizsgálódásai során azt tapasztalta, hogy míg a lányok ellen évente több tízezer szabálysértési eljárást indítanak, addig kitartóik ellen a százas nagyságrendet is ritkán éri el az ügyek száma.

A rendőrök azt teszik, amire a törvény kötelezi őket, mondta, ugyanakkor teljesen feleslegesnek tartják a sziszifuszi munkát. Már csak azért is, mert a kirótt szabálysértéseknek mindössze egy százalékát, ha befizetik. Az elévülési idő bekövetkeztéig a szexmunkások vagy külföldre mennek dolgozni, vagy itthon rejtőznek el. Akinek nem sikerül, börtönbe jut, de mint Moldova Zsófia, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa elmondta, a büntetés-végrehajtásnak nincs mindig módja elkülönítve kezelni a szabálysértések miatt bekerülőket, sokszor ugyanolyan szabályok vonatkoznak rájuk, mint az elítéltekre. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a szexmunkások egészségügyi vizsgálatát is feleslegesnek ítélte, hiszen – mint mondta – a HIV vírus sokáig nem mutatható ki a szervezetben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.