Áder: A rossz döntéseink árát nekünk kell megfizetnünk

Közös a felelősségünk azért, hogy Magyarország továbbra is a vizek országa legyen – mondta Hévízen az államfő.

Áder János a hévízi tófürdőnél tett nyilatkozatát megelőzően az egykori bauxitbányászat máig ható kedvezőtlen következményeit taglaló kerekasztal-beszélgetésen vett részt. Mások mellett Papp Gábor polgármesterrel (Fidesz–KDNP), Juhász Árpád geológussal, Gyarmati József nyugalmazott főorvossal – az 1989-ben alakult Hévízi Tóvédő Egyesület elnökével –, illetve Kvarda Attilával, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház igazgatójával felidézték a 26 évvel ezelőtti demonstrációt és annak hatásait.

Az államfő kiemelte, hogy akkoriban teljes összefogás mutatkozott a tó megmentéséért, és az országos hírt jelentő megmozdulások még Nagy Imre újratemetése előtt, olyan időszakban történtek, amikor sok politikai kérdés még nyitott volt. A Németh-kormány azonban – vállalva a negatív következményeket is – döntött a bauxitbányászat leállításáról, ezzel pedig a tó megmentéséről.

Juhász Árpád részletesen beszámolt arról, hogy harminc év alatt a bauxitbányászat miatt mintegy 30 milliárd köbméter vizet szivattyúztak ki a Bakonyban, és emiatt a hegységben a karsztvíz szintje 60 métert csökkent. Ennek következménye volt a Lesence-patak forrásának, a tapolcai Malom-tónak, illetve a tapolcai tavas barlangnak az elapadása.

A geológus arról is beszélt, hogy a világon egyedülálló, tőzegalapú Hévízi-tó forrását kettős vízrendszer táplálja: a felszínről a karsztkőzetbe beszivárgó és évezredek alatt melegedő víz, valamint a törésvonalak mentén a mélyből feltörő markáns meleg víz keveredése. A karsztvíz szintjének csökkenése okozta végül az 1980-as évekre a tó lehűlését, a feltörő vízmennyiség drasztikus csökkenését, illetve a tó vízszintjének 35 centiméteres süllyedését.

Gyarmati József a veszélybe került tó érdekében történt összefogással kapcsolatban felidézte, hogy váratlan volt számukra is az a hatalmas publicitás, amelyet a tiltakozások kiváltottak. Ezek után pedig sem a helyi és országos politika, de még a Magyar Alumínium Tröszt részéről sem tapasztaltak ellenállást, a legkiválóbb szakértők is melléjük álltak, még a Magyar Tudományos Akadémia addig titkosított jelentéseit is sikerült nyilvánossá tenni. A bakonyi bauxitbányászat leállítása után pedig mintaszerűen tették rendbe az elhagyott bányaterületeket, és csupán néhány, az ivóvízellátást szolgáló kút maradt azóta is működésben, a Hévízi-tó így ismét magához tért – foglalta össze a nyugalmazott főorvos.