Buda-Cash: parlamenti vizsgálóbizottság alakulhat

Állambiztonság, népesedés, nők bérezése – néhány téma, melyet érintett hétfőn az Országgyűlés.

Hoffmann Rózsa a javuló népességi adatok kapcsán elmondta, hogy tavaly 3,2 százalékos volt a javulás a gyermekek számában, és 4,1 százalékos a házasságkötéseket tekintve. Felsorolta a kormányzati intézkedéseket, és kitért többek között a családi adókedvezményre, a gyed extrára, a részmunkaidő igénybevételére, az új babakötvényre, az Erzsébet programra, a gyermekétkeztetés ingyenessé tételére, az óvodaépítésre és a kötelező óvodáztatásra. Rétvári Bence államtitkár közölte: összességében 740 ezer forint marad egy-egy családnál négy év alatt. Kitért arra: 5500-zal több gyermek született a négy évvel ezelőttihez képest, 70 ezer gyermeknek van babakötvénye, és az idei évtől kiterjesztik a szociálpolitikai kedvezményt is.

Az LMP-s Szél Bernadett arról szólt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár a nőknek. Az LMP kiáll a nők bérének növeléséért – hangoztatta, s nagy félreértésnek nevezte a részmunkaidőt. Egyúttal védettséget követelt a kisgyermekes szülőknek. Czomba Sándor államtitkár elmondta, hogy Magyarországon a 15–64 évesek körében két évtizedes csúcson van a női foglalkoztatás, az unió tagállamai közül itt nőtt a leggyorsabban, egy év alatt 3,4 százalékponttal. A Munka törvénykönyve szerinte kellő védettséget ad – mondta, egyúttal elismerte: a nők bérezése nemcsak itt, hanem az unióban is sajnos alacsonyabb azonos munkakörben, mint a férfiaké.

Az MSZP-s Burány Sándor arról érdeklődött, hogy miért látott a kormány jó üzletet a Széchenyi Bankban, amikor 2013-ban 49 százalékos tulajdonrészt szerzett benne. Álláspontja szerint a bank engedélyét a jegybank tavaly visszavonta és feljelentés is született hűtlen kezelés gyanújával. A szocialista politikus azt is kérdezte: miért döntött úgy a kormány, hogy közpénzből kártalanítja a károsultakat. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte: a kormány következő lépésként a pénzügyi és bankrendszer átalakítását tűzte ki célul, ebbe illik bele a 49 százalékos állami tulajdonszerzés is, azonban nem vált valóra az eredeti terv, a jó működés beindítása.

A jobbikos Magyar Zoltán egy példán keresztül alkalmatlannak nevezte a földforgalmi törvényt, kifejtve: egy apának és fiának gondot okoz, hogy magánszemélyként megvásárolja azt a 10 hektáros földet, amelyet 20 éve használ, s a birtokukban lévő kft. a tulajdonosa. A földhivatal a kérést formai okokra hivatkozva elutasította – ismertette az ellenzéki politikus, aki a földművelési tárca iránymutatását hiányolta. Nagy István, a minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította a kritikát, s jelezte, a kft. önálló jogi személynek minősül, a bejegyzett tagoktól elkülönülten, így nem lehet elővásárlási jogra hivatkozni. A kialakult gyakorlatot az államtitkár helyesnek nevezte.