Buda-Cash: parlamenti vizsgálóbizottság alakulhat

Állambiztonság, népesedés, nők bérezése – néhány téma, melyet érintett hétfőn az Országgyűlés.

Rogán Antal az Országgyűlés hétfői ülésén azt mondta, hogy a szocialistákhoz kötődő brókercég brókerei és tulajdonosai először ellopták a cég ügyfeleinek pénzét, majd amikor lehetőségük nyílt rá, eltüntették a takarékszövetkezetekben, kisbankokban meglévő, keményen dolgozó kisemberek betétjeinek egy részét is. A frakcióvezető szerint az első szocialista brókerbotrányból, a Kulcsár-ügyből nem azt a következtetést vonták le, hogy szigorítani kell az ellenőrzést, hanem azt, hogy lazítani.

A kormánypárti politikus részletesen kitért a brókercég korábbi és jelenlegi tisztségviselőire, megemlítve többek között Tölgyesi Pétert, aki most is az igazgatóság tagja és Tóth Jánost is, aki szintén felügyelőbizottsági tag, s aktívan működött 2009-ig a Tesco tanácsadó kft.-nél. Szólt arról is: 250 milliós tőkeemelést hajtott végre a brókercégnél az az Elek István, aki az ATV kisebbségi tulajdonosa volt és előszeretettel mutatkozott társaságában Kovács László szocialista politikus. Fodros István igazgatósági tag pedig 2009-ben komoly kitüntetést kapott a szocialistáktól – jelezte.

Tállai András azt mondta: súlyos csalások és bűncselekmények történtek. A kormány teendőjének és felelősségének nevezte, hogy a jogszabályokat felülvizsgálják. Jelezte: az MNB-vel párbeszéd kezdődött, hogy a felügyeleti intézkedéseket gyakoribbá tegyék, illetve szigorítsák. Növelni kell továbbá a bírságokat is – mondta, s kitért arra: a kártalanítás március végéig befejeződik.

Lukács Zoltán arról beszélt, hogy a Fidesz megpróbálja a felelősséget elhárítani és másra kenni a DBR-bankbotrány ügyében. A Fidesz bábáskodása mellett alakult a bank 1,5 éve, ahonnan 100 milliárdot „kiloptak”, majd tönkre is ment. Mint mondta: ötévenként kellett ellenőrizni a brókercégeket. Ez módosító javaslattal került az akkori törvénybe, amit a Fidesz megszavazott – mondta.

Tállai András államtitkár szerint nem a bankból tűntek el a pénzek, hanem a Buda-Cash pénzügyi vállalkozástól, és a bank tulajdonát képezték ezek az értékpapírok, amelyek a működést biztosították. A Fidesz kormányzása idején kétévente kellett ezeket a vállalkozásokat ellenőrizni, egészen 2005-ig. Ki kell derülnie, ezt a súlyos bűncselekményt kik követték el, és milyen módszerekkel. Meglesznek a felelősök – ígérte.

Hoffmann Rózsa a javuló népességi adatok kapcsán elmondta, hogy tavaly 3,2 százalékos volt a javulás a gyermekek számában, és 4,1 százalékos a házasságkötéseket tekintve. Felsorolta a kormányzati intézkedéseket, és kitért többek között a családi adókedvezményre, a gyed extrára, a részmunkaidő igénybevételére, az új babakötvényre, az Erzsébet programra, a gyermekétkeztetés ingyenessé tételére, az óvodaépítésre és a kötelező óvodáztatásra. Rétvári Bence államtitkár közölte: összességében 740 ezer forint marad egy-egy családnál négy év alatt. Kitért arra: 5500-zal több gyermek született a négy évvel ezelőttihez képest, 70 ezer gyermeknek van babakötvénye, és az idei évtől kiterjesztik a szociálpolitikai kedvezményt is.

Az LMP-s Szél Bernadett arról szólt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár a nőknek. Az LMP kiáll a nők bérének növeléséért – hangoztatta, s nagy félreértésnek nevezte a részmunkaidőt. Egyúttal védettséget követelt a kisgyermekes szülőknek. Czomba Sándor államtitkár elmondta, hogy Magyarországon a 15–64 évesek körében két évtizedes csúcson van a női foglalkoztatás, az unió tagállamai közül itt nőtt a leggyorsabban, egy év alatt 3,4 százalékponttal. A Munka törvénykönyve szerinte kellő védettséget ad – mondta, egyúttal elismerte: a nők bérezése nemcsak itt, hanem az unióban is sajnos alacsonyabb azonos munkakörben, mint a férfiaké.

Az MSZP-s Burány Sándor arról érdeklődött, hogy miért látott a kormány jó üzletet a Széchenyi Bankban, amikor 2013-ban 49 százalékos tulajdonrészt szerzett benne. Álláspontja szerint a bank engedélyét a jegybank tavaly visszavonta és feljelentés is született hűtlen kezelés gyanújával. A szocialista politikus azt is kérdezte: miért döntött úgy a kormány, hogy közpénzből kártalanítja a károsultakat. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte: a kormány következő lépésként a pénzügyi és bankrendszer átalakítását tűzte ki célul, ebbe illik bele a 49 százalékos állami tulajdonszerzés is, azonban nem vált valóra az eredeti terv, a jó működés beindítása.

A jobbikos Magyar Zoltán egy példán keresztül alkalmatlannak nevezte a földforgalmi törvényt, kifejtve: egy apának és fiának gondot okoz, hogy magánszemélyként megvásárolja azt a 10 hektáros földet, amelyet 20 éve használ, s a birtokukban lévő kft. a tulajdonosa. A földhivatal a kérést formai okokra hivatkozva elutasította – ismertette az ellenzéki politikus, aki a földművelési tárca iránymutatását hiányolta. Nagy István, a minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította a kritikát, s jelezte, a kft. önálló jogi személynek minősül, a bejegyzett tagoktól elkülönülten, így nem lehet elővásárlási jogra hivatkozni. A kialakult gyakorlatot az államtitkár helyesnek nevezte.